Making the connection - Összefüggések, teljes film

Lapozás után elolvashatod a film teljes szövegét.

Making the Connection - Összefüggések

1. Ételek

Daniel Mongraw (szakács, Saf vegán étterem): Sokan hiszik azt, hogy a vegánok megtagadják maguktól az evés élvezetét. Szeretném megmutatni az embereknek, mennyire tévednek. Nem kell lemondanod az evés élvezetéről, az ízekről és a zamatokról. Nagyon sokféle finom vegán étel létezik, és nem is kell messzire menni értük. Ezek az ételek szerte a világon részei a mindennapoknak. Mindenféle zöldség, tofu és más szójatermékek, olajban sült fogások, curry... Egyre könnyebb, hiszen újabb és újabb vegán éttermek nyílnak, és meglévők állnak át erre a népszerű étrendre. A „Saf” nagyon forgalmas étterem, napi 200 vendéget fogadunk. 2009-ben az 50 legjobb közé sorolt minket a Time Out. Nagy dolog, hogy vegán étteremként bekerültünk ebbe a kategóriába. A vendégeink nagyon sokfélék. Vannak vegetáriánusok és vegánok, de sokan egyszerűen csak kíváncsiságból jönnek. Ízletes ételeket készíteni nem nehezebb növényekből, mint húsokból. A vegán éttermek szakácsai elkötelezettebbek a munkájuk iránt, mivel személyes meggyőződéseik vezetik őket. A főszakácsunk, Fatih, nagyon elfoglalt, de mindig kész beszélgetni arról, mit csinálunk, és hogyan lehetne még jobb.

Fatih Guven (főszakács, Saf vegán étterem): 4 éve kezdtem itt dolgozni. Egyik napról a másikra lettem vegán. Érzem a különbséget – sokkal egészségesebb vagyok. Nincs szükségem állati termékekre – a Saf megváltoztatta az életemet. Az embereknek ízlik a főztünk, és szeretnék, ha újabb éttermet nyitnánk. Van több vegán borunk is, ami remekül passzol a sült tofuhoz. A rizottót hagyományosan húslevessel készítik. Én gomba- vagy más zöldséglevest használok. Ez a legnépszerűbb ételünk. Sok olasz vendégünk a rizottó miatt jár vissza, nagyon ízlik nekik. Nagyon örülök ennek.

Daniel Mongraw (szakács, Saf vegán étterem): Azért izgalmas itt dolgozni, mert folyamatosan feszegetjük a határokat. Olyan dolgokat csinálunk, melyeket azelőtt senki. Jó érzés, hogy elismernek minket úgy is, mint egy jó éttermet. A nagyszerű ételek miatt jönnek hozzánk – melyek mindegyike tisztán növényi. Sok pozitív visszajelzést kapunk, az embereket izgatja, hogy mit főzünk. Jó érzés, hogy ilyen hatással vagyunk rájuk, és megmutathatjuk nekik, mi minden lehetséges.

2. Fitnessz

Fiona Oakes (maratonfutó): Nagyon aktív életet élek. Ügyeletes tűzoltó vagyok napi 24 órában, a hét minden napján, plusz az edzések. Sosem éreztem, hogy a növényi étrend nem elég tápláló. Azért kezdtem futni, hogy pénzt gyűjtsek állatvédelmi célokra. Elkezdtem versenyeket nyerni, és elhatároztam, hogy lefutom a maratont. 2000-ben futottam le először, és meg is nyertem. Úgy döntöttem, így fogom segíteni az állatokat és népszerűsíteni a veganizmust. A maratonfutás nem csak a végtelen nagy távokról szól, hanem gyorsaságról és állóképességről is. Hosszú távon kell gyorsnak lenni. Mindenki másképp edz. Én heti 160 km-t futok. 

Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy vegán étrenden is jól teljesítek. Nem hiszem, hogy a húsevés növelné a teljesítményemet. 22 maratont futottam eddig, és mindig jól ment. Sok ember csodálkozik, hogy vegánként mire vagyok képes. Miért vagy vegan? – kérdezik. Én erre azt kérdem: Te miért nem vagy az? Végülis, én nyertem. Próbáld ki a növényi táplálkozást, hátha te is nyersz! Egyszer a polgármesterasszony adta át a díjamat. Azt mondta, a lánya szeretne már egy ideje vegetáriánus lenni. Én egész kicsi korom óta vegetáriánus vagyok és tizenéves korom óta vegán. A polgármesterasszony örült, hogy a lánya példaképe lehetek. Ez fontosabb számomra, mint hogy megnyertem a versenyt, hiszen a felnövő generáció a jövő. A veganizmus a jövő.

[dalszöveg] Se alkohol, se drog, se dohány, se tej, se sajt, se tojás, se hús. Csak meditáció és béke, vörös lencse, csicseriborsó. Testedzés, mély alvás, több napfény, könnyű szellő.

3. Táplálkozás

Sandra Hood (dietetikus, NHS, Angol Egészségügyi Szolgálat): Több mint 15 éve dolgozom a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál. Túlsúlyos, szívbeteg és magas vérnyomásos betegek jönnek hozzám. Növényi alapú ételeket ajánlok nekik, melyekkel javíthatnak az egészségükön, hiszen így megszabadulhatnak a telített zsírtól és a rengeteg sótól. Az Egészségügyi Minisztérium több növényi étel fogyasztását javasolja: naponta legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. A vegyes táplálkozásúaknak ásványianyag- és vitaminhiányuk lehet. Vegyük csak azt a sok gyorsételt, melyek nagy része nem vegán. A kutatások szerint a vegánok körében ritkább a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegség. Ezért is előnyös a vegán étrend. Igazán fittnek és egészségesnek érzem magam. 

Imádok enni és nassolni. Mivel a növényi ételek telítettzsír-tartalma alacsony, nyugodtan nassolhatunk, anélkül, hogy az egészségünket veszélyeztetnénk. Sokan aggódnak a B12 vitamin és a kalcium miatt. Számos növényi tejet, szójakészítményt és élesztő kivonatot dúsítanak ezekkel a tápanyagokkal. A vegánok és a húsevők számára egyaránt fontos a D vitamin. A D vitamin fő forrása a bőrt érő napfény, ezért legyünk sokat napon és fogyasszunk D2 vitaminnal dúsított ételeket. A szülők és a kismamák szeretnék helyesen táplálni a gyerekeiket. Egy jól összeállított vegán étrend az összes szükséges tápanyagot tartalmazza. Írtam egy könyvet a vegán kisbabákról (fogantatástól 6 éves korig), melyből a szülők megtudhatják, hogy táplálják megfelelően magukat és a gyermekeiket.

Hester Campbell (fitnessz oktató, kismama): 6 éve vagyok vegán. Többen kérdezték, hogy terhesen is folytatom-e. Az orvosok és szülésznők nem erőltettek rám semmit. Örültek, hogy vegán vagyok – ez nem volt probléma. Sokat olvastam a terhességről, tudtam, mit kell ennem és minden rendben volt. Nagyon aktív és fitt voltam, élveztem a terhességet. A baba elég nagyra nőtt (4.2kg), pedig nem ettem tejet vagy húst. Gyönyörű, egészséges kisbabát szültem és minden nagyszerű volt. Egészségesnek és erősnek érzem magam azóta is. 

A szoptatás nem volt könnyű, azóta sokkal jobban tisztelem az állatokat. Nem akarom elvenni más állatok tejét. Az a tej az ő kicsinyeiké, éppen úgy, ahogy az én tejem az én kisbabámé. Helytelennek tartom, hogy felnőtt emberek elveszik más fajok anyaállatainak a tejét. A kisbabámnak szerencsére semmilyen emésztési problémája nincs. Többek szerint azért, mert nem eszem olyasmit, ami ártana neki. Nagyon ajánlom mindenkinek, hogy maradjon vegán és legyen magabiztos ezzel kapcsolatban, mert ez a legjobb a babának és mamának is. Oké. Köszönöm. Viszlát!

4. Élelmiszerbiztonság

Riporter: Kerry McCarthy képviselő asszonnyal fogok beszélgetni az élelmiszerbiztonságról és a termelés környezetvédelmi vonatkozásairól.

Kerry McCarthy (angol parlamenti képviselő): Az embereknek ismerniük kell a nyugati étrenddel járó környezeti hatásokat. Van, aki a saját egészsége miatt lesz vegán, van, aki az állatok miatt, de mára sokan az iparosodott mezőgazdaság hatásait ismerik fel elsőként. A nyugati étkezési szokások egyszerűen nem fenntarthatóak. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népessége 6.7 milliárdról 9 milliárdra nő. Ha mindenki nyugati stílusban étkezne, már most is 3 bolygóra lenne szükségünk. A növényi étrend harmad annyi vizet és termőföldet igényel, mint az állatokra épülő, mert a haszonállatok jóval több fehérjét fogyasztanak, mint amennyit termelnek. Az elfogyasztott fehérje nagy részét arra használják, hogy életben tartsák magukat, nem pedig arra, hogy tejet, tojást vagy húst állítsanak elő. Rengeteg víz és energia kell például a szarvasmarha-takarmány előállításához. Ez erdőirtáshoz, vízhiányhoz és talajerózióhoz vezet. A növényvédő szerek szintén karosítják a környezetet. A vegán gazdálkodás kevésbé veszi igénybe a környezetet és az erőforrásokat. Sokan aggódnak, hogy mi lesz a gazdák megélhe- tésével, ha mindenki átáll növényi étrendre. Akkor is az általuk megtermelt növényeket fogyasztanánk, a gazdák tehát segíthetnék az átállást egy fenntarthatóbb életformára.

5. Mezőgazdaság

Graham Cole (biotermesztési tanácsadó, Vegan Organic Network): Vidéken élek és látom, mennyi lehetőség rejlik a földekben. Hampshire-ben sok földet az istállók és a lovak foglalnak el. Alakíthatnánk úgy, hogy mi is, az állatok is és a vadvilág is jól járjon. Sokan azt hiszik, hogy a táj egyhangúvá válna haszonállatok nélkül, noha a jelenlegi táj is mesterséges, itt azelőtt fás vadon nőtt. Valójában növelnénk a változatosságot, ha dióféléket vagy gyümölcsfákat ültetnénk, a fák alatt pedig sokféle zöldség és gabona teremne. Sokkal változatosabb lenne a táj a jelenlegi monokultúrákhoz képest. Ezáltal tágasabb élőhely jutna a vadon élő fajoknak is, melyeknek a szokványos mezőgazdaság mellett nehéz fennmaradniuk. 

A méheknek itt nagyon fontos szerepük van. Jóval alacsonyabb hőmérsékleten dolgoznak, mint a méztermelő méhek. Korábban bújnak elő és később etetnek, ez jót tesz a beporzásnak. Van háromféle parazita darazsunk is, így kevesebb a hernyó, ami károsíthatná a brokkolit és a káposztaféléket. Így sűrű és széles sövényekben gazdag élővilág alakul ki. Az egynyári növények sorai élő kerítésként védik a termést a bogaraktól és a vadállatoktól. Több a ragadozó, kevesebb a kártékony rovar és a betegség. Megvalósítható tehát a növényi alapú gazdálkodás az Egyesült Királyságban? A kutatások szerint sok mindent megtermelhetnénk, amit most importálunk. Számos növényhez nem kellene fűtött üvegház, nőhetne a szabad ég alatt. Meglepő, mennyi minden megterem az egyszerű fóliasátrakban. Sok állattartás nélküli farmunk van. Tudjuk, hogy működik.

Iain Tolhurst (Tolhurst Stockfree Farm vezetője): Ezek a farmok nem használnak sem állatokat, sem állati termékeket. Nem a növénytermelés a legfontosabb, hanem a természethez való viszonyulás. 15 éve dolgozunk így. Jól működik, és az emberek boldogok. Örülnek, hogy visszatérhetnek a földekre. A talaj termőképességét zöldtrágyával serkentjük. Azaz növényeket használunk a talaj tápanyagtartalmának növelésére. Nem mások földjével erősítjük a sajátunk tápanyagtartalmát, ahogy azt a legtöbb hagyományos és biofarmon teszik, hanem a külső tényezőktől nagyjából független rendszert terveztünk. Ennek különösen fontos eleme a föld széntartalmának növelése. A szervesanyag-tartalom kismértékű növekedése nagy széntartalom-növekedést jelent. A talaj az egyik legnagyobb lehetséges szénnyelő. Ez tehát nemcsak az állatoknak jó, hanem a szén megkötéséhez is hozzájárul, ami nyilvánvalóan segíti az éghajlatváltozással szembeni küzdelmet.

A növényekkel hosszú távra termelünk szerves anyagokat. Az állati trágya nagyon gyorsan lebomlik és szétoszlik a környezetben. A növények gyökerei viszont fokozatosan fonnyadnak el és alakulnak szénné. 4 különböző növényből készült zöldtrágyát használunk. Nem teljesen ugyanolyan a hatásuk, de mind a talaj termékenységét növelik. Az eredmény laza talaj, sok gilisztával. Könnyű vele dolgozni és nagyon jó a gyökereknek. Ez alapozza meg a későbbi termények tápanyagbőségét. 70 féle növényt termesztünk. Évente kb. 300 vetés van, majdnem minden napra jut egy. Élelmezési szempontból a lehető legjobban hasznosítjuk a földet. Ez lenne a mezőgazdaság feladata. Remélem, hogy a haszonállat-mentes mezőgazdaság irányába fejlődik a világ. Ugyanezek a módszerek a fejlődő országokban is hasznosak lennének. Nem kellene a víz, a föld és az élelem nagy részét a haszonállatokra pazarolnunk. Több erdőt telepítenénk és segítenénk visszafogni az éghajlatváltozást.

6. Környezetvédelem

Trewin Restorick (Global Action Plan főigazgató): Érdekes megfigyelni, hogyan alakult a környezetvédelmi problémákról való gondolkodás. Először azt gondoltuk, hogy a széndioxid kibocsátás az otthonunkban használt energiához kötődik, és hogy mennyit autózunk vagy repülünk. Mostanra felismertük, hogy az élelmünkkel is szorosan összefügg. A kutatások kimutatták, mennyire lényeges, hogy mit eszünk és mit dobunk el. Szén-dioxidot igényel, hogy az étel a földekről eljusson az asztalunkig. Az üvegházhatású gázok 18%-áért a húsok és tejtermékek felelősek, ami majdnem tízszerese a légiközlekedés által okozott 2%-nak.

Cameron Green (Global Action Plan környezetvédelmi szakértő): Csak egy bolygónk van, és véges a megművelhető földterület, az állattenyésztés pedig egyre inkább tönkreteszi ezeket. Ausztráliában és más helyeken a patás állatok tönkreteszik a talajt. Odafigyeléssel kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a földet a jövő generációknak. Sok országban a szarvasmarhák száma meghaladja a népességszámot. A marhatenyésztés rengeteg hulladékkal jár, és sok földet igényel. Emellett metángázt termel, ami nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez. A hústermelés egyre több és több szennyezést juttat a földbe. Az ENSZ élelmezéssel és mezőgazdasággal foglalkozó szervezete szerint az USA-ban a talajvízszennyezésnek a szarvasmarhatartás az elsőszámú oka. 

Az Amazonas-medencei erdőirtásokkal a szarvasmarháknak csinálnak helyet. A többi részén pedig szóját termesztenek a marhák etetésére. Egykor az Amazonas medencét nevezték a világ tüdejének. Húsipar nélkül több erdőnk lenne. Az éghajlatváltozás mellett probléma a fajok kihalása, az erdőben élők életére gyakorolt hatás stb. Ahol gazdálkodni kezdenek, ott kiirtják az állatvilágot, a madarakat. Olyan ez, mintha bezúznánk a Louvre teljes műgyűjteményét. Teljesen értelmetlen és szükségtelen. Olyasmit pusztítunk el, amit nem lehet helyettesíteni. Sok dolgot tehetnénk az éghajlatváltozás ellen. A közlekedés és az energia mellett a haszonállatok tartása is kulcskérdés. Az állattenyésztés több üvegházhatású gázért felelős, mint a közlekedés. Amellett, hogy újra gondoljuk az energiafelhasználást és a közlekedést, nem lenne-e jobb felhagyni a káros élelmiszerek fogyasztásával?

A halászat legtöbb formája ugyanúgy nem fenntartható. Az eresztő-hálók nem válogatnak, minden halat kifognak az óceánokból. A halászhajók végigsöprik az óceánok talaját, így csökkentik a biodiverzitást és tönkreteszik a zátonyok élővilágát. Gyakran hallani, hogy a haltenyésztés egy fenntartható iparág, de a tenyésztett halak etetéséhez rengeteg vadon élő halat kell kifogni. Néhány ismerős szerint állatbarát módon kellene haszonállatokat tartanunk. A “Mindenevő dilemmája” című könyv szerzője is leköltözik vidékre, hogy maga nevelje a csirkéit és más állatokat. Ez jó hozzáállás, ha történetesen szereted a hús ízét, de nem lehet így 6 milliárd embert hússal ellátni. A népesség pedig nő.

7. Etika

Beenal Shingadia (egyetemista): Vegetáriánus voltam egész életemben, bizonyos mértékig tiszteltem az állatokat. A barátom, aki egy hónapja volt vegán, bíztatott, hogy én is próbáljam ki. Megfogott a dolog, lelkesen belevágtam. Azonnal éreztem az előnyeit, jól éreztem magam, és sok energiám lett. Még fogytam is. Büszke vagyok rá, hogy az ételemhez nem kötődik szenvedés. Számomra ezt jelenti vegánnak lenni: harmóniában élni a többi élőlénnyel.

Benjamin Zephaniah (író és költő): Nagyon ellentmondásosan gondolkozunk az állatokról. Az erkölcsi okokból növényi étrenden élőket elkeseríti, hogy mások nem látják az összefüggéseket. Sokan társállatokat tartunk, például kutyákat, cicákat, nyulat. Családtagként tekintünk rájuk és a haláluk megvisel minket. Ugyanakkor megölünk és megeszünk olyan állatokat, akik nem különböznek igazán tőlük. Ezt hívják fajizmusnak – vagy a különböző fajok diszkriminálásának. A többség nem kérdőjelezi meg a húsevést, mert azt tanulta, hogy ez a normális. De soha nem lenne szabad normálisnak beállítanunk a kegyetlenkedést. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint évente 56 milliárd állatot ölünk meg élelmezési céllal. És ez a szám nem tartalmazza a halakat. Csak nagyüzemi állattartással lehet ennyi húst termelni. Ami madárinfluenzához, sertésinfluenzához, kergemarhakórhoz, MRSA-hoz vezet. Az antibiotikumok miatt egyre ellenállóbb kórokozók fejlődnek ki. Az Egyesült Királyságban az antibiotikumok 50%-át az állattenyésztés használja. A haszonállatok betegségei az emberre is átterjedhetnek.

Könnyű elfordítani a fejünket a nagyüzemek és vágóhidak borzalmait látva. Gondolhatjuk, hogy ma már nem így mennek a dolgok. De tévedünk. Pontosan így mennek. A szabadban tartott állatok sorsa sem különbözik igazán. A szabadtartásos csirkéket 8, a biocsirkéket 12 hetes korukban vágják le. A földeken legelésző marhák és birkák láttán azt hihetjük, ők nem szenvednek. De őket is levágják, ahogy minden haszonállatot. Akár nagyüzemben, akár szabad tartásban élnek, árucikként kezelik őket. Senki nem törődik az egyéni szükségleteikkel. 

Ez nem csak a húsiparban van így. Borjak és csibék milliói halnak meg minden évben a tojás és a tejtermelés miatt. A hím csirkék nem tojnak tojást, és a húsuk sem hoz nyereséget, ezért már születésük napján megölik őket. A tojókat is levágják, amint csökken a tojáshozamuk, jóval az átlagos élettartamuk letelte előtt. A tehenek élete sem öröm. Ahhoz hogy tejük legyen, előbb szülniük kell. Az anyatehén és a borja a születés pillanatától szorosan kötődnek egymáshoz. De pár napon belül elválasztják őket, rettenetes szenvedést okozva nekik. Mivel a hím borjak nem termelnek tejet, születés után leölik, vagy a borjúhús-iparnak adják el őket. A nőstény borjakból tejelőtehén lesz, olyan, mint az anyjuk. A tehenet a borja elvesztése után 3 hónappal, amikor még ad tejet, újra megtermékenyítik. Miután 3-4-szer átélte ezt a szörnyű procedúrát, a tehén feleslegessé válik és levágják.

A vágóhídon leölt tehenek 20%-ában találnak még élő magzatot. A meg nem született borjak bőréből finom bőrárukat készítenek. Sokan hiszik, hogy a bőr pusztán a húsipar mellékterméke, pedig nem az. Cipőt, dzsekit, tárcát, kesztyűt és bútort készítenek belőle. A bőrtermékek is a nagyüzemi állattartást teszik nyereségesebbé. A rasszizmusnak, szexizmusnak, korizmusnak és fajizmusnak is véget próbálunk vetni. A vegán étrend és életstílus is tiltakozás az állatok kizsákmányolása ellen. Nap mint nap teszünk az állatok szenvedése és halála ellen azzal, hogy csökkentjük a fogyasztói igényt az állati termékekre.

Beenal Shingadia: Nem szeretek állatkínzásról szóló filmeket nézni, de minél többen látjuk ezeket, annál nagyobb változást érhetünk el. Megerősítheti az elhatározásunkat, ha tudjuk, mi történik az állatokkal - és véget vethetünk a kínzásuknak.

Benjamin Zephaniah: Egyre gyűlnek az érvek - az együttérzés, az egészség, a környezetvédelem, a vízszennyezés, a fejlődő országok támogatása, az élelmiszerbiztonság, a növekvő népesség, a fenntarthatóság, az esőerdők fennmaradása... Az emberek azt kérdezik „Miért vagy vegán?”, Pedig inkább azt kellene kérdezni: „Te miért nem vagy vegán?”

8. Záró gondolatok

Daniel Mongraw: Jó érzés, hogy vegánként elkerülhetem az ételek rossz hatásait, és ünnepelhetem a jó hatásait.

Fatih Guven: Vegánná válni nem csupán az étkezési szokások megváltoztatását jelenti, hanem hogy törődsz az állatokkal, a madarakkal, az éghajlatváltozással. Az egész életstílusodat változtatod meg.

Sandra Hood: Csodásan érzem magam vegánként – ez a legjobb döntés, amit valaha hoztam.

Trewin Restorick: Ha kevesebb szén-dioxidot akarunk termelni, akkor több vegán ételt kell ennünk.

Beenal Shingadia: A tévhitek sokakat gátolnak abban, hogy felfedezzék a veganizmust, hogy úgy tekintsenek rá, mint lehetőségre.

Benjamin Zephaniah: Az emberek azért fogyasztanak húst és tejtermékeket, mert szeretik az ízét. De ha mindent figyelembe veszünk, valóban megéri az íz miatt?

Kerry McCarthy: A veganizmus sok területen nagyon erőteljes: állatvédelem, egészség, környezetvédelem – sosem akarok másképp élni.

Hester Campbell: Az étkezés a terhességem alatt egyszerű volt. Csak olyasmikről kellett volna lemondanom, amiket úgysem ettem. Pompás! Kérdezték, nem nehéz-e lemondani a krémsajtról. Nem, hiszen amúgy sem ettem.

Graham Cole: Sürgősen változtatnunk kell. Az idő nem a mi oldalunkon áll. De a kezünkben van a megoldás. A haszonállat-mentes mezőgazdaság működik.

Cameron Green: Akár a fejlődő országokért aggódunk, akár a környezetért, az egészségünkért vagy más élőlényekért, ha vegánná válunk, azzal aktívan teszünk mindezekért.

Iain Tolhurst: Azt hiszem, talán büszke vagyok. Még sosem gondolkoztam ezen. De inkább szerencsésnek érzem magam.

Fiona Oakes: Bízom benne, hogy az emberek jobban fogják egymást tisztelni, kicsivel jobban törődnek a bolygónkkal, sokkal jobban tisztelik az állatokat, és kipróbálják az erőszakmentes étrendet.