Rendező: Shaun Monson
A film honlapja: http://www.earthlings.com/
Lapozás után elolvashatod a film teljes szövegét. Ha a filmet nem tudod megnézni, legalább ennyit tegyél meg!!
A képek,
amiket látni fogsz, nem egyedi esetek. Ezek rutinszerűek a kiskedvencként, és
az élelem, ruházat, szórakoztatás, és kutatás céljából tartott állatoknál. Ajánlatos
a néző bölcs döntése.
AZ
IGAZSÁG HÁROM FÁZISA
1.
KINEVETÉS
2. HEVES
ELLENÁLLÁS
3. ELFOGADÁS
FÖLDLAKÓK - EARTHLINGS
Földlakó:
Az, aki a Földön lakik. Mivel mind a Földön lakunk, mindannyian Földlakóknak
számítunk. A Földlakó kifejezés nem utal fajra, fajtára, vagy nemre. Magába
foglal mindannyiunkat: meleg- és hidegvérűt, emlőst, gerincest vagy gerinctelent,
madarat, hüllőt, kétéltűt, halat, és embert ugyanúgy. Így az emberek, mivel nem
az egyedüli faj a bolygón, milliónyi egyéb élő teremtménnyel osztoznak ezen a
világon, ahogy itt mind együtt fejlődünk. Azonban az ember Földlakó az, aki
hajlamos az uralkodásra, és gyakran úgy bánik más Földlakó társaival és
élőlényekkel, mint puszta tárgyakkal. Ez a fajizmus jelentése. [BIKÁK
FESZTIVÁLJA, SPANYOLORSZÁG]
A
rasszizmus és nemi megkülönböztetés analógiájára a fajizmus kifejezés egy
előítélet, vagy elfogult viselkedés, a saját faj tagjainak javára, és más fajok
tagjainak kárára. Ha egy lény szenved, nem létezhet erkölcsi igazolás arra,
hogy visszautasítsuk annak a szenvedésnek a figyelembe vételét. Nem számít,
milyen lényről van szó, az egyenlőség elve azt kívánja, hogy valakinek a
szenvedését ugyanúgy vegyék figyelembe, mint bármely más lény hasonló
szenvedését. A rasszisták az egyenlőség elvét azzal sértik meg, hogy nagyobb
súlyt adnak saját fajtatagjuk érdekeinek, amikor konfliktus van az ő érdekeik, és
egy másik fajtához tartozók érdekei között. A nemi megkülönböztetésnél az
egyenlőség elvét azzal sértik meg, hogy előnyben részesítik saját nemük
érdekeit.
Hasonlóképp,
a fajisták hagyják, hogy saját fajuk érdekei uralkodjanak más fajok tagjainak nagyobb
érdekei felett. A mintázat minden esetben azonos. Bár az emberek családjának
tagjai között elismerjük a tisztelet erkölcsi szükségességét, (minden ember
valaki, nem valami), erkölcsileg tiszteletlen bánásmód lép fel, amikor egy
hatalmi kapcsolatban a hatalommal rendelkező a kisebb erejűvel úgy bánik,
mintha csupán tárgy lenne. Így tesz a nemi erőszak elkövetője áldozatával. A
gyereket bántalmazó a bántalmazott gyerekkel. Az úr a rabszolgával. Minden
egyes esetben a hatalmat birtokló emberek kihasználják a hatalom nélkülieket.
Lehet,
hogy ugyanez igaz arra, ahogy emberek más állatokkal, vagy más Földlakókkal
bánnak? Kétségtelenül vannak különbségek, hiszen az emberek és állatok nem
minden tekintetben egyformák. De az egyformaság kérdésének van egy másik megközelítése.
Igaz, hogy ezek az állatok nem rendelkeznek minden vággyal, amivel az ember
igen; igaz, hogy nem fognak fel mindent, amit mi emberek felfogunk; és mégis,
nekünk és nekik van néhány egyforma vágyunk, és felfogunk ugyanolyan dolgokat.
Az
élelem, víz, hajlék, társaság, és mozgásszabadság iránti vágy, és a fájdalom
elkerülése, e vágyakon osztoznak a nem-ember állatok és az emberi lények. Megértés
tekintetében: mint az emberek, sok nem-ember állat megérti a világot, amelyben
él és mozog. Különben nem maradhatna életben. Tehát a sok különbség alatt ott
az egyformaság. Mint mi, ezek az állatok is megtestesítik a tudatosság
rejtélyét és csodáját. Mint mi, nemcsak vannak a világon, tudatában vannak
annak. Mint mi, ők is pszichológiai központjai egy életnek, ami egyedi módon a
sajátjuk. Ilyen alapvető szempontokból az emberek úgymond „négy lábon állnak”, együtt
a sertésekkel és tehenekkel, csirkékkel, és pulykákkal.
Hogy
tőlünk mi illeti meg ezeket az állatokat, erkölcsileg hogyan kellene bánnunk
velük, ezek olyan kérdések, melyekre a válasz a velük való pszichológiai
rokonságunk felismerésével kezdődik. Ezért a következő film bemutatja, hogy az
állatok hogyan szolgálják ötféle módon az emberiséget …ha netán elfelejtenénk.
A
Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer az „Ellenségek - Szerelmi történet” bestseller
regényében a következőt írta: „Amint Herman gyakran megfigyelte az állatok és
halak lemészárlását, mindig ugyanaz a gondolata támadt: a teremtmények iránti
viselkedésében minden ember náci. Az az önteltség, ahogy az ember úgy tud bánni
más fajokkal, ahogy neki tetszik, a legkirívóbb rasszista elméletekhez nyújt
példát, az elvhez, hogy a hatalom jog.”
A
holokauszt hasonlat itt szándékos, és nyilvánvaló is: az élőlények egyik
csoportja egy másik keze által gyötrődik. Bár egyesek azzal fognak érvelni,
hogy az állatok szenvedését lehetetlen összehasonlítani a korábban élt
zsidókéval és rabszolgákéval, valójában van egy párhuzam. És e tömeggyilkosság
rabjai és áldozatai számára, az ő holokausztjuknak közel sincs vége.
Henry
Beston írta a „The Outermost House” (Legutolsó ház) című könyvében: „Az
állatokról egy másik, bölcsebb, és talán rejtélyesebb elképzelésre van
szükségünk. Az egyetemes természettől távol, bonyolult leleménnyel élve a
civilizált ember a teremtményeket tudásának nagyítóján át vizsgálja, és így
felnagyítva lát egy tollat, az egész kép pedig torzul. Atyáskodunk felettük
tökéletlenségük miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan mélyen alattunk
öltöttek alakot. És itt tévedünk, hatalmasat tévedünk. Mert az állat nem az
ember mércéjével méretik. Egy olyan világban, ami a miénknél régibb és
teljesebb, kidolgozottan és tökéletesen mozognak ők, olyan érzékekkel megáldva,
amiket mi elvesztettünk, vagy sosem értünk el, olyan hangokkal élve, amiket
sosem fogunk hallani. Ők nem felebarátok; ők nem beosztottak; ők más nemzetek, akik
az élet és idő hálójában összeakadtak velünk, rabtársakként a Föld ragyogásában
és vajúdásában.”
ELSŐ RÉSZ: KISKEDVENCEK
Legtöbbünk számára kapcsolatunk az állatokkal egy vagy két kiskedvenc birtoklását jelenti. Tehát honnan jönnek kiskedvenceink? Az egyik legnyilvánvalóbb módon, persze, az állatok társként szolgálják az embert.
KÓBOR
ÁLLATOK A kóbor állatokat, ha szerencsések, összegyűjtik, és menhelyre viszik,
ahol csak reménykedhetnek, hogy újra otthonra találnak. Becslések szerint
évente 25 millió állat válik hajléktalanná. És a hajléktalanok közt 27% a
fajtatiszta kutya.
Ebből a
25 millió hajléktalan állatból átlagosan 9 millió az utcákon elpusztul,
betegségtől, éhezéstől, időjárástól, sérüléstől, vagy az utcai élet valamilyen
más veszélyétől. Sok más kóborállat van, néhányukat valószínű a gondozójuk
dobta ki az utcára. A megmaradt 16 millió menhelyeken pusztul el, amelyeken
nincs hely számukra, és a megölésükre kényszerülnek. Sajnos mindezen felül a
menhelyekre juttatott állatok közel 50%-át a gondozóik adják be. Sokan
kijelentik, hogy nem látogatják a menhelyeket, mert nyomasztó számukra.
De az
ok, amiért az állatokat ilyen sivár helyekre bezsúfolják, az az, hogy az
emberek elutasítják a kiskedvenceik ivartalanítását. Néhány kiskedvenc
tulajdonos úgy érzi - valamilyen okból különösen a férfiak - hogy a kiskedvenc
ivartalanítása valahogy kasztrálja a gazdit… …vagy csak azt akarják, hogy
gyerekeik egy napon átéljék úgymond az „élet csodáját”. Bárhogy is van, az
ilyen gazdik tudtuk nélkül részt vesznek naponta több mint 60,000 állat
eutanáziájában.
Az
eutanáziát, amit általában könyörületes okból elkövetett fájdalommentes ölésnek
mondanak, kutyáknál főleg lábba adott injekcióval hajtják végre, a macskáknál
pedig néha a gyomorba. Ez egy gyors és fájdalommentes procedúra az állat
számára, és messze a legemberségesebb, de nem mindig a legtakarékosabb. A
menhelyeken az eutanázia növekedése, és az olyan gyógyszerek, mint az Euthasol
iránti állandóan fokozódó igény miatt néhány anyagi gonddal küzdő menhely ehelyett
gázkamrák használatára kényszerül.
GÁZKAMRÁK Egy gázkamrába nagyon szorosan pakolják be az állatokat, és a halál akár 20
percet is várathat magára. Ez sokkal kevésbé könyörületes, nagyobb traumával és
fájdalommal jár. De a procedúra kevésbé drága. Talán a társként tartott
állatokkal kapcsolatban a legnehezebb kérdések, amiket fel kellene tennünk
önmagunknak: Tudunk-e állatokat társként tartani, és még ellátni az igényeiket?
Ahogy az állatokat társként tartjuk, az a legjobban szolgálja-e érdekeiket, vagy
kihasználjuk őket? A válasz e kérdésekre az emberi gondozók viselkedésében
lapulhat, és a képességükben, hogy megfelelő környezetet biztosítanak az állati
társaknak. (CIANID MÉREG)
A
legtöbb emberi lény fajista. Ez a film bemutatja, hogy közönséges emberi lények
(nem néhány kivételesen kegyetlen vagy szívtelen ember, hanem az emberek
túlnyomó többsége), aktívan részt vesz, hozzájárul, és hagyja, hogy adójából olyan
eljárásokat fizessenek, amelyek más fajok tagjaitól legfontosabb érdekeik
feláldozását kívánják, azért, hogy elősegítsék saját fajunk leghétköznapibb
érdekeit. [Kóborkutyák Túlnépesedése Törökországban] A holnap állatainak
reménysége egy olyan Emberi Kultúrában található, ami megtanulja, hogy önmagán
túl érezzen. Meg kell tanulnunk az empátiát, meg kell tanulnunk, hogy egy állat
szemével lássunk, és érezzük, hogy életüknek értéke van, mert életben vannak.
MÁSODIK RÉSZ: ÉLELMISZER
„Ó, nem sikerült. Elvétettelek, kedves. De el foglak találni újra!” „Eltaláltalak! Jó fiú!”
Ami a
vágóhidakon történik, az egy változat „az erős kihasználja a gyengét” témára. Percenként
több mint tízezerszer, csak az Egyesült Államokban évente több mint
hatmilliárdszor az élet szó szerint elfolyik az úgynevezett „haszonállatokból”.
Az emberek, mivel nagyobb az erejük, eldöntik, mikor fognak ezek az állatok
meghalni, hol fognak meghalni, és hogyan fognak meghalni. Maguknak az
állatoknak az érdekei abszolút semmi szerepet nem játszanak sorsuk
eldöntésében. Az állat megölése önmagában egy gonddal járó tett.
Azt
mondják, ha a húst magunknak kellene megölnünk, mind vegetáriánusok lennénk. Az
biztos, hogy nagyon kevesen látogatnak meg valaha is egy vágóhidat, és a
vágóhidak működéséről szóló filmek nem népszerűek a TV-ben. Az emberek tán
abban bíznak, hogy a hús, amit vesznek, egy fájdalom nélkül elpusztult állatból
származik, de nem igazán akarnak tudni róla. Mégis, akik vásárlásuk révén
igénylik az állatok megölését, azok nem érdemlik meg, hogy ettől, vagy az
általuk vásárolt hús előállításának bármely egyéb aspektusától meg legyenek
kímélve. Tehát honnan származik az ételünk? Azok számára, akik húsos étrenden élünk,
a folyamat, amin ezek az állatok végigmennek, a következő.
MEGBÉLYEGZÉS
Marhahús esetében az összes állatra… …bélyeget sütnek, ez esetben az arcára.
SZARVATLANÍTÁS
Általában szarvatlanítás követi. Soha nem érzéstelenítővel. Inkább egy nagy
fogóval.
SZÁLLÍTÁS
Szállítás közben az állatokat annyira összezsúfolják a teherautókon, hogy gyakorlatilag
egymás tetején vannak. Hő, fagy, fáradtság, sérülés, és az egészségügyi
állapota közülük néhány állatot meg fog ölni, útban a vágóhidak felé.
TEJTERMELÉS
A tejelő teheneket egész nap láncon tartják az istállójukban, nem jutnak
testmozgáshoz. Peszticideket és antibiotikumokat is használnak, hogy növeljék a
tejtermelésüket. Végül a tejelő tehenek, mint ez is, összeesnek a
kimerültségtől. Általában a tehenek akár húsz évig is élhetnek, de a tejelő
tehenek általában négy éven belül elpusztulnak. Ezen a ponton húsukat felhasználják
a gyorséttermekben.
HÚS Ezen
a vágóhídon a megbélyegzett és szarvatlanított állatot egy boxba viszik.
KÁBÍTÓSZEGECS
A kábítószegecs pisztolyt arra fejlesztették ki, hogy az állatot fájdalom okozása
nélkül eszméletlenné tegye. Sűrített levegő vagy vaktöltény segítségével egy
acélszegecset lő ki, közvetlen az állat agyába.
VÉREZTETÉS
Bár a levágásnak különböző módszereit használják, ebben a Massachusetts-i
üzemben az állatot felhúzzák, és elvágják a torkát. A hússal együtt a vérüket
is fel fogják használni. Bár az állat kapott fogolyszegecset a fejébe, amitől
eszméletlennek kellene lennie, amint látható, az állat még eszméleténél van. Ez
nem ritka. Néha még a kivéreztetés után is életben vannak, mikor javában útban
vannak le a futószalagon, hogy feldarabolják.
ÜTŐ
BOXOK
KÓSER
VÁGÁS Ez a legnagyobb glatt kóser húsüzem az Egyesült Államokban. Glatt jiddis
nyelven „sima”, a tisztaság legmagasabb szintjét jelenti… …és a kóservágás
szabályai előírják a minimális szenvedést. Elektromos botok használata a
mozdulatlanná tett állaton szabályszegés.
SHEKHITA
– SZERTARTÁSOS VÁGÁS A rémült állatok megfordítása a mészáros kényelme miatt szintén
szabályszegés. A megfordítás folyamata miatt a metszés után az állat vért szív
fel, vagy lélegez fel. A légcső vagy nyelőcső kitépése a torkukból egy másik
elképesztő szabályszegés, hiszen a kóser állatokat nem szabad megérinteni… …míg
a vérzés abba nem marad. És fémcsúszdák által a küzdő és haldokló állatok
kiborítása a vérrel átitatott padlózatra, a kint himbálózó légcsöveikkel és
nyelőcsöveikkel, ez a „szent feladat” nem is tiszta, és nem is könyörületes. A
bilincselést és fellógatást egy másik szabályszegésnek tartják, és nincs köze
az állatokkal szembeni kóser bánásmódhoz sem. Ha ez volt a kóser, a halál nem
volt sem gyors, sem könyörületes.
BORJÚ A
születésük után két napon belül az anyjuktól elválasztott borjakat a nyakuknál
fogva kikötik és korlátozzák, hogy az izmaik ne fejlődjenek. Vashiányos
folyékony étrenden tartva alom, víz, és fény nélkül, négyhónapnyi ilyen borzalmas
létezés után levágják őket.
SERTÉSEK
Az állattartó telepeken a kocák tenyésztőgyárak, akiket mesterséges megtermékenyítéssel
folyamatosan vemhesen tartanak. A nagy sertéspiaci telepek „gyártani” fognak, ahogy
ők szívesen nevezik, évente 50,000 – 600,000 sertést… egyenként.
KÖRÜLMÉNYEK
A TELEPEKEN
VEMHES
REKESZEK
TÖRÉSEK
& FEKÉLYEK
KANNIBALIZMUS
HULLADÉKTÁROLÓK
A
farokcsonkítás gyakorlata a helyhiányból és a stresszel teli életkörülményekből
fakad, hogy a sertések ne harapják le egymás farkát. Érzéstelenítés nélkül
hajtják végre.
FÜL
LECSÍPÉS A fül lecsípés egy hasonló procedúra, szintén érzéstelenítés nélkül
végzik. Mint a fog levágást is.
KASZTRÁLÁS
A kasztrálást is fájdalomcsillapító, vagy érzéstelenítő nélkül végzik, és
állítólag zsírosabb húsfajtát eredményez.
ELEKTROMOS
BOTOK Az elektromos botokat nyilvánvaló okból használják: kezelés.
ÁRAMÜTÉS
Az áramütés a vágás egy másik módszere, ahogy itt látjuk.
TOROK
ELVÁGÁS Azonban a torok elvágása még mindig egy állat megölésének legolcsóbb
módja.
FORRÁZÁS
ÉS SZŐR ELTÁVOLÍTÁS A késszúrás után a sertéseket megbilincselik, fellógatják
egy véreztető sínre, és kopasztó kádakba mártják, hogy eltávolítsák a
sörtéiket. Sokan még küzdenek, amint fejjel lefelé forró vízbe mártják őket, ahol
elmerülnek, és megfulladnak.
BAROMFI Baromfi
tekintetében, ma az amerikaiak annyi csirkét fogyasztanak egyetlen nap alatt, mint
amennyit 1930-ban egy egész év alatt. A világ legnagyobb brojlercsirke cégei most
több mint 8,5 millió madarat vágnak le egyetlen hét alatt.
CSŐRTELENÍTÉS
A csőrtelenítés megakadályozza a toll kitépést és a kannibalizmust a frusztrált
madarak között, amit az egyetlen területen túlzsúfoltság okoz, ahol nem tudnak
társadalmi rangsort felállítani. Ma naposcsibékkel a folyamatot nagyon gyorsan
hajtják végre, kb. percenként 15 madáron. Ez a sietség azt jelenti, hogy a
penge élessége és hőmérséklete változó, ami hanyag vágást eredményez, és súlyos
sérülést a madár számára.
ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
Az életkörülményeiket tekintve, 60-90 ezer madár lehet összezsúfolva egyetlen
épületben. Ezeknek az állatoknak a szenvedése könyörtelen. Ez egy életmód. Bár
a csőrük csonkított, próbálják egymást csipkedni. A tyúkok tojásrakó
hodályokban élnek, úgynevezett tojóketrecekbe zsúfolva.
TOJÓKETRECEK
Sokan elvesztik a tollukat és fekélyesek lesznek, ahogy kidörzsölődnek a
drótketrectől. A zsúfoltság miatt kinyújtani sem tudják a szárnyukat, és még
minimális természetes ösztöneiknek sem tudnak engedelmeskedni.
SZÁLLÍTÁS
Az összes állat szenved szállítás közben, és sok közülük elpusztul. És
megfulladnak, amikor a többi állat összetorlódik felettük a túlzsúfolt, hanyagul
megrakott ketrecekben.
LEVÁGÁS „AZ
AKASZTÓSOR” MOOREFIELD, WEST VIRGINIA A csirkék és pulykák levágására számos
mód van. Némelyiküket agyonverhetik, vagy levághatják a fejüket. De legtöbbjük
végigmegy az állattartó üzemek futószalagjain. Fejjel lefelé felakasztva egy
futószalagra elvágják a torkukat, és hagyják, hogy elvérezve elpusztuljanak. Másokat
fejükkel előre csövekbe tehetnek, hogy korlátozzák a mozgásukat, amíg lassan
elvérezve elpusztulnak.
Bizony,
ha a vágóhidaknak üvegfalaik lennének, nem lennénk-e mind vegetáriánusok? De a
vágóhidaknak nincsenek üvegfalaik. A vágóhíd homályos tervezésű, az elutasítás
szándékával tervezve, hogy biztosítsa, hogy még akkor se lássuk, ha meg
akarnánk nézni. És ki akarja megnézni? „Menj, a k… anyád! Ne merj megállni.” „Menj,
menj!!! Gyerünk, te k…!”
Emerson
jegyezte meg több mint száz évvel ezelőtt, „Ettél, és bármilyen alaposan
rejtették is el a vágóhidat a több mérföldnyi, megszépítő messzeségben, a
bűnrészesség ott van.”
TENGERI
TÁPLÁLÉK És akik azt hiszik, hogy tengeri halat enni „egészségesebb”, mint
szárazföldi állatot, azok csak emlékezzenek arra, mennyi kiszedhetetlen
hulladékot és szennyezett üledéket öntünk az óceánjainkba. A múltban az olaj,
atom, és vegyi iparágak keveset tettek a tengeri környezet védelméért… …és a
tengerfenékre, vagy az alá önteni mindig kényelmes helynek bizonyult, hogy megszabaduljanak
a kellemetlen hulladéktól.
KERESKEDELMI
HALÁSZAT A mai kereskedelmi halászflották ezt a helyzetet nagymértékben
felerősítik. Hatalmas, futballpálya méretű ipari vonóhálós hajókat használnak, és
fejlett elektronikai készülékeket a halak nyomon követésére és elfogására. Hatalmas
hálók feszülnek ki az óceán felett, mindent elnyelve, ami az útjukba kerül. Ezek
az ipari vontatóhajók, párosulva a tengeri hal iránti megnövekedett
étvágyunkkal, ijesztő tempóban szedik ki az óceánokból a tengeri életet. A 17
fő globális halászterületből 13 már kimerült, vagy komoly csökkenés alatt áll. A
másik négyet túlzottan, vagy teljesen kizsákmányolják.
BETEGSÉG
A Pfiesteria, a ciánnál ezerszer mérgezőbb mikroorganizmus minapi járványos kitörése
bizonyul a legijesztőbbnek, amit a folyókba, tavakba, és óceánokba öntött több
millió liternyi kezeletlen sertés ürülék és vizelet indított el, és azok
ökoszisztémáját egy le nem húzott WC-hez tette hasonlatossá. A tengeri életet
és embereket ugyanúgy veszélyeztető Pfiesteria több mint 1milliárd halat ölt
meg - a Délkelet legnagyobb feljegyzett halpusztulása, ami terjed. Már Long
Islandtől a Floridai-öbölig találtak Pfiesteria nyomokat, egymástól 1000
mérföldes távolságra. Valójában ez a víz-alapú Pfiesteria invázió az USA
történelmének egyik legrosszabb fertőző mikroorganizmus járványa. Hármas
fokozatú biológiai veszély. Az Ebola négyes. Az AIDS kettes. És ez a baci annak
közvetlen eredményeként mutálódott, hogy az állatokat, főleg a sertést, tömeges
méretekben fogyasztjuk. A sertéstelepek sertések millióit hizlalják vágásra,
gabona megy be, és szenny jön ki.
FLOYD HURRIKÁN
ÉSZAK-KAROLINA, 1999 Ez a szennyvíz utat talál az óceánjainkba és vízellátó
rendszereinkbe, beszennyezve a bennük élő állatokat, és azokat is, akik azokból
esznek.
BÁLNAVADÁSZAT
Végül a bálnavadászat. Bár a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1985-ben
betiltotta a kereskedelmi bálnavadászatot, sok ország továbbra is öli a
bálnákat, úgymond „az egzotikus húsukért”. Szigonyokat használnak, lőfegyvereket,
tompa kampókat, még robbanószereket is, vagy felhatalmazott bálnavadász öblökbe
hajtják őket, ahol partra űzik őket, és a sekély vízben késekkel meg lehet őket
ölni.
DELFINEK
Minden télen, október és március között Japán kisvárosaiban delfinek ezreit
beszorítják, és brutális módon megölik. A víz felszíne alatti hangadó rudak a
delfinek hanglokátorait megzavarják. Amint irányt tévesztenek és a hálókba kerülnek,
a delfinek pánikba esnek. A halászok dárdadöféssel vagy késvágással gyakran
megsebeznek néhány rabul ejtett delfint, mert a delfinek soha nem hagyják el sebesült
családtagjaikat. Anyák és kisbabák rémülten hívják egymást, ahogy elválasztják,
felhúzzák és elvonszolják őket, hogy hamarosan könyörtelenül halálra sebezzék.
Ezek
jószívű és ártatlan lények… …és jobbat érdemelnek. Itt mégis, amint sebzetten és
kiszolgáltatva fekszenek, és cementpadlókon tehetetlenül vergődnek, hosszú éles
késekkel felvágják őket, és hagyják, hogy lassan megfulladjanak… …rángatózva és
haláltusájukban eltorzulva… miközben arra sétálnak iskolás gyerekek. A
mészárlás és vérvörös víz ilyen képei világosan mutatják, hogy a japán kormány
kevés tiszteletet mutat a világ óceánjainak állapota iránt, halászatuk
embertelen módszereivel gyakran megsértve nemzetközi egyezményeket, törvényeket
és konvenciókat, amelyek célja az óceánok, és a bennük élő teremtmények védelme
a kizsákmányolás ellen. A delfinhúst később piacokon és éttermekben eladják, bár
gyakran „bálnahús" téves jelöléssel.
De
mintha az élelem miatt tenyésztett állatokkal szembeni kegyetlenség nem lenne
elég, arra is módokat találtunk, hogy mindenféle ruhánkhoz felhasználjuk őket. Kabátok,
cipők, övek, kesztyűk, nadrágok, tárcák, pénztárcák, és így tovább, a következő
kérdés nyilván: honnan származnak a ruháink?
HARMADIK RÉSZ: RUHÁK (BŐR)
A bőr iránti kereslet elsősorban az Egyesült Államokból, Németországból, és Angliából jön. Szinte mindenki hordja őket, keveset, vagy egyáltalán nem gondolkodva azon, honnan származtak.
(INDIAI
TEHENEK) Indiai tehenek ezreit vágják le hetente a bőrük miatt, akiket India
egyes vidékein szegény családoktól vesznek, akik csak azután adják el őket, hogy
biztosítják őket arról, hogy az állatok életük végéig fognak élni a farmjaikon.
MEGPATKOLÁS
ÉS ÖSSZEKÖTÖZÉS Hogy az állatokat átvigyék olyan államba, ahol törvényesen meg
lehet őket ölni - hiszen a tehenek levágása India nagy részében tilos -, az
állatokat meg kell patkolni és össze kell kötözni, felkészítve őket egy
szívettépő „halálmenetre”, ami néhány napig tarthat.
(SZÁLLÍTÁS
ÉS FÁRADTSÁG) Menetre kényszerítve a hőségben és porban élelem és víz nélkül, a
durva stresszel együtt, amit ez a rémisztő élmény nyújt nekik, sok állat összeesik,
és képtelen folytatni. Ne felejtsd el, hogy a legtöbb marhát életében először
teszik teherautóra, és valószínű megrémülnek, főleg, ha kapkodva vagy durván
bánnak velük a teherautókat rakodó emberek. Maga a teherautó zaja és mozgása önmagában
is egy új tapasztalat, amitől megbetegszenek. A teherautókban egy-két nap után
élelem és víz nélkül, kétségbeesetten szomjasak és éhesek, főleg, hogy az ilyen
teheneknek normális dolog, hogy a nap során gyakran esznek.
A FAROK
ELTÖRÉSE De amikor a jószág elfárad és gyengül, a farkában eltörik a csontokat,
hogy lábra állítsák őket. Ezt a farok ismételt megcsípésével érik el, bizonyos
helyeken. GONDOZÓK A gondozóknak a marhákat állandó mozgásban kell tartaniuk, az
orrukban lévő köteleknél húzva, csavarva a nyakukat, szarvukat, és farkukat. A
marhákat töltéseken vezetik, vagy inkább kényszerítik lefelé, teherautókból ki
és be, rámpák nélkül, ami olyan sérüléseket okoz, mint törött medence, láb,
borda, és szarv.
CHILI
PAPRIKA Chili paprikát és dohányt is használnak, hogy az állatokat menetben
tartsák. Ennek során a paprikát közvetlen a szemükbe dörzsölik, hogy az állatot
visszakényszerítsék a lábára.
LEVÁGÁS És
mindez a levágás előtt történik. Az állatoknak már akár fele halott, mire elérkeznek
a vágóhídhoz. De hogy az élményt még traumatikusabbá és borzalmasabbá tegyék,
gyakran egymás szeme láttára gyilkolják le őket. És az elvárt éles késsel
történő „gyors metszés” helyett, végig a torkon, általában felvagdalva, és
életlen pengével fűrészelve ölik meg őket.
CSERZÉS Majd
ezeknek az állatoknak a bőrét bőrgyárakba küldik, amik olyan halálos anyagokat
használnak, mint a króm és más mérgek, hogy a bomlást megállítsák. Emlékezz rá,
hogy a bőr halott hús. Halott bőr, és ezért az a természetes, hogy lebomlik és
elrothad, hacsak nem kezelik ezekhez hasonló erős szerekkel. És a bőrgyárakban
az ilyen vegyszerek hatása az emberek egészségi állapotára, a bőráruk iránti folyamatos
kereslet miatt, az még egy további téma.
ELADÁS Végül
az indiai jószágok bőre eljut a ruházati áruházakba, szerte a világon. A
legtöbb fő áruházlánc árul indiai bőrt… …olyan bőrt, ami teljesen más
állatokból származik, mint amit megeszünk.
SZŐRME És
mi a helyzet a szőrmével? Több mint százmillió vadon élő állatot gyilkolnak meg
évente a szőrméjéért, egyedül az USA-ban 25 milliót. Ezeket a vadászattal és
csapdákkal elkapott állatokat szőrmefarmokon, ilyen körülmények közt tartják.
KETREC-ŐRÜLET
Persze ezek a nem háziasított, vadon élő állatok nem szoktak hozzá, hogy
ketrecben legyenek, és ketrec őrület alakul ki, amikor a rémült és frusztrált
állatok megőrülnek a bezártság által okozott stressztől. Ezek a vad, szabadon
kóborló állatok és utódjaik azt veszik észre, hogy képtelenek természetes
életet élni, soha, még néhány lépést sem tehetnek, vagy érezhetik a földet a
talpuk alatt. Ehelyett végtelen kaparásra, körözésre, és járkálásra
kényszerülnek.
(SÉRÜLÉSEK
ÉS LASSÚ HALÁL) A szőrmefarmokon lévő állatok által elszenvedett fizikai
sérülések közé tartoznak a törések és nyílt törések… …vakság… …fülfertőzések… …vízvesztés
és alultápláltság… …az időjárás viszontagságai… …állatorvosi gondoskodás
hiánya… …és lassú halál.
(MEGÖLÉS)
Nem szabályozza törvény a szőrmefarmokon az állatok megölését, ezért a
legolcsóbb módszerek a legvonzóbbak. Szén-monoxid mérgezés, sztrichnin,
megfojtás, a nyak eltörése, és végbéli áramütés néhány a gyakrabban használt
módszerek közül. A ketrecéből nehéz nyakrúddal eltávolított állatot elvezetik a
legyilkolt rókák, cobolyok, mosómedvék, farkasok, és mások hulláinak sorai
előtt. A végbéli áramütéssel ölés egy durva folyamat, amihez az kell, hogy egy
pólust behelyezzenek a végbélbe, míg az állat ráharap egy fém vezetőre. Gyakran
ezt a képtelen módszert meg kell ismételni, hogy ténylegesen megöljék az
állatot. Az itt látott lenyúzott tetemeket később összedarálják, és megetetik a
még ketrecben lévő állatokkal.
KÍNAI
SZŐRMEFARM KANADAI FÓKAVADÁSZAT - Ez mennyi? - Ez… 49,500 dollár.
NEGYEDIK RÉSZ: SZÓRAKOZTATÁS
És továbblépünk a szórakoztatásra. Mark Twain mondta egyszer, „A valaha teremtett összes lény közül ő (az ember) a leginkább megvetésre méltó. Ő az egyetlen teremtmény, amelyik sport címén fájdalmat okoz, tudva, hogy az fájdalom.”
RODEÓK A
rodeókban a bikák és lovak nem azért állnak ellen, mert vadak, hanem mert
fájdalmaik vannak. Egy szíjat, úgynevezett lágyékhevedert erősítenek fel az
állat testére, a nemi szervek fölé. Ahogy az állat elhagyja a karámot, elég egy
szoros rántás az övön, hogy fájdalmában elkezdjen rugdalni. Az egyéb
sérüléseken kívül, ami az állatokat a rodeókban éri… …mint a törött láb… …fel
is ingerlik őket pofozással… …hergeléssel… …áramdöfésekkel… …és más
kínzásokkal… …hogy a karámból őrjöngve törjenek ki.
KÖTÉLDOBÁS
A kötéldobáskor, amint itt látjuk, a teljes sebességgel rohanó, rémült állat
nyakába kötelet hajítanak, a szerencsétlen lényt egy rántással megállítják,
amitől a földbe csapódik.
FOGADÁS Mint
minden más üzletnek, az agárversenynek és a lóversenynek is közös a célja: nyereség.
VÁSÁRTEREK
Szerte az országban a vásártereken az állatokat versenyzésre, fogadásra, és
látványnak használják. Ezekre az eseményekre a felkészülést az étel, és néha a
víz visszatartásával érik el. Ezeknek az állatoknak… szokatlan a környezet… a
zaj… a tömeg… még az is, hogy mit kellene tenniük… túl gyakran megsérülnek, és
eldobják őket…
(GALAMB
TEKÉZÉS) értelmetlen… triviális… furcsa versenyekben… melyek célja a profit és
szórakoztatás.
VADÁSZAT
Az élőhely elvesztésén kívül ma a vadászat az első számú fenyegetés a
vadvilágra. A vadászok minden évben több mint 200 millió állatot ölnek meg. Szarvas,
őz, nyúl, és mókus vezetik a kívánatos célpontok listáját. Tagadhatatlan, ha a
vadászat sport, akkor egy véres sport. A célpontok élők, és erőszakos halállal
halnak meg.
HORGÁSZAT
A horgászat is halálos sport, ahol a nem-ember állat szenved. Kutatók
kimutatták, hogy a halak a fájdalomra ugyanúgy viselkednek, mint az emlősök. Anatómiailag,
élettanilag és biológiailag a hal fájdalom rendszere láthatólag ugyanolyan,
mint a madáré, vagy az emlősé. Más szavakkal, a halak érző lények, így
természetesen éreznek fájdalmat. Akik azt gondolják, hogy a halak „gyengédebb”
módon halnak meg, vegyék figyelembe, hogy érzékszerveik magasan fejlettek,
idegrendszerük bonyolult, idegsejtjeik a sajátjainkhoz nagyon hasonlók, és
válaszaik bizonyos ingerekre azonnaliak és erőteljesek.
CIRKUSZOK
Amikor cirkuszba megyünk, ritkán állunk meg egy pillanatra, hogy
elgondolkozzunk: Mi vesz rá egy állatot arra, hogy valami természetelleneset, sőt
veszélyeset tegyen, mint az átugrás lángokon, egy lábon egyensúlyozás, vagy
vízbe ugrás, magasan a levegőben lévő, ingatag emelvényről? Az állatidomárok
szeretnék, ha a közvélemény azt hinné, az állatokat a jutalom ígéretével veszik
rá az ilyen viselkedésre. De az igazság az, hogy az állatok azért teszik meg,
mert félnek a büntetéstől. Lényegében a cirkuszok a természetüknél fogva szabad
állatokat arra kárhoztatják, hogy napjaikat különálló, apró, sivár ketrecekben éljék
le, megtagadva tőlük a normális testmozgást és társas életet, egyik helyről a
másikra [TÉLI LAKHELYEK] hordozva őket, és akár életük 95%-ában láncra verve.
IDOMÍTÁS
„Az elefántokat az előadásra pozitív megerősítéssel tanítjuk, soha nem ütjük
őket.” Soha nem ütjük. Soha, soha, soha nem fogod látni egyikünktől se, hogy a
kampósbotot bármi másra használjuk, mint irányítónak és eszköznek.”
Dominancia,
behódolás és fájdalom az idomítási folyamat szerves részei. - Fájjon neki. Ne
érj hozzá! Vedd rá, hogy üvöltsön! Ha félsz attól, hogy fájdalmat okozz neki,
ne gyere ebbe a terembe. Amikor azt mondom, tépd le a k… --- tudod, hogyan
fogok hozzáérni, igaz? Tehát ha azt mondom, tépd le a fejét… tépd le a k…
lábát, az mit jelent? Mert nagyon fontos megtenni, igaz? Amikor elkezd kib..
túl sokat fészkelődni - mindkét k… kézzel - BUMM! Pont az álla alá! Ül… és
jobb, ha egyenesen. És amikor túl sokat nyüzsög a k…, ne kapd el azt a lábat… …mélyeszd
be azt a k… kampót, és adj bele mindent… és amikor az ott benn van, menj, jíí-ííí!
És el fog kezdeni üvölteni. Amikor ezt az üvöltést hallod, tudod, hogy elcsípted
a kib… figyelmüket egy kicsit! Pont itt az istállóban. Nem teheted az úton. Meg
fogja tenni a kis k…, amit én akarok. És egyszerűen ez a kib… módja. Rendben,
menjünk. Becky! Becky!!! A k… anyád. Fogd azt a kib… --- gyere ide! A k… anyád!
Gyere ide, Becky. Gyorsan, Becky. Gyorsan, Becky. Jól van, köcsög. Köcsög! Hé,
vessz meg. Hé, Becky. Gyerünk, gyorsan. Hé, én élek. Nem vagyok halott. Gyorsan.
Állj sorba. Állj sorba, Becky. A k… anyád! Mozdulj, a k… anyád! Igen, állj a
sorba. Gyere ide, Tommy. Miért kell ezen keresztülmenniük, mert ti k… nem
akartok figyelni? Egyenesen. Kib… k… módon viselkedsz, csak így pusztulnak el.
Tudjuk,
hogy az állatok éreznek. Éreznek félelmet, magányt és fájdalmat, ugyanúgy, mint
az emberek. Melyik állat választaná, hogy egész életét rabságban töltse… …ha
lenne választása?
BOSSZÚ -
Mire hármat számolok. Egy. Kettő. Három. Célozd meg. Lőnöd kell.
ÁLLATKERTEK
Az állatkertek értékes oktatási és megőrzési intézmények? Persze, az
állatkertek érdekesek, de csak abban az értelemben oktatnak, hogy más élőlények
természetének figyelmen kívül hagyását tanítják. Továbbá, mit tanulhatunk a
vadállatokról úgy, hogy rabságban nézzük őket? Az állatkertek azért léteznek, mert
izgatnak minket az egzotikus dolgok, és az állatkertbe járóknak az állatkerti
állatok pont azok: dolgok. Mindkét esetben, a cirkuszokban és állatkertekben
is, a vad és egzotikus állatokat elfogják, ketrecbe zárják, szállítják és
idomítják… hogy azt tegyék, amit az emberek akarnak tőlük.
BIKAVIADAL
A „bikaviadal” kifejezés legjobb esetben is téves, mert kevés versengés van egy
mozgékony matador kardja (matador spanyolul gyilkost jelent), és egy
zavarodott, megnyomorított, lelkileg meggyötört és fizikailag legyengített bika
között. Sok korábbi neves bikaviador arról számol be, hogy a bikákat
szándékosan legyengítik nyugtatókkal és hashajtókkal, a vesére mért ütésekkel,
és a nyakukba akasztott nehéz súlyokkal, a viadal előtt heteken át. Néhány állatot
48 órára sötétbe zárnak az összecsapás előtt, aztán elvakítva kiengedik a
fényes arénába.
Egy
tipikus esemény során a bika belép, és emberek közelítik meg, akik kifárasztják
és frusztrálják azzal, hogy körbefuttatják, és ütközésekbe csalják. Amikor a
bika fáradt és nem kap levegőt, picadorok közelítik meg, akik lándzsákat döfnek
a háti és nyaki izmaiba, megforgatva és vésve, hogy jelentős mennyiségű
vérveszteséget érjenek el, és gyengítsék a bika erejét fejének felemelésére. Aztán
jönnek a banderillerok, akik elterelik a bikát és szurkálnak körülötte, közben
újabb lándzsákat döfnek belé. A vérveszteségtől elgyengült bikával további
köröket futtatnak, amíg szédül, és abbahagyja az üldözést.
Végül a
matador, ez a „gyilkos” megjelenik, és miután kiprovokál néhány fáradt támadást
a haldokló állattól, próbálja a kardjával megölni a bikát. És a szórakozásnak
ez a véres formája… a bikaviadal. Azt az élvezetet, amit mindezek a
tevékenységek és sportok nyújtanak, (egységet a természettel, ahogy páran
mondanák), biztosítani lehet az állatok sérelme és megölése nélkül.
A
vadvilág kereskedelmi kizsákmányolása tévesen abból indul ki, hogy a vadon élő
állatok értéke visszavezethető az emberi érdekekkel kapcsolatos hasznosságukra,
különös tekintettel a gazdasági érdekekre. De a vadon élő állatok nem egy
megújuló erőforrás, aminek csak az emberi érdekek viszonylatában van értéke. Ez
csak egy fajista felfogása lehet. („FÓKAARATÁS”, ST. PAUL SZIGET) Azonban ezek
az eljárások léteznek, csupán azért, mert nem vesszük komolyan más állatok
érdekeit. Ilyen megvilágításban nem az ember-e a legszívtelenebb fajista az
összes közül?
ÖTÖDIK RÉSZ: TUDOMÁNY
ÉLVEBONCOLÁS Az élveboncolás kifejezést szokták használni mindenfajta élő állaton folytatott kísérletre, és ezt az orvostudomány egy formájának tartják. Az ilyen kísérletek célja állítólag gyógymódok felfedezése az emberi betegségekre. De akik az emberi betegségekre úgy remélnek gyógyírt találni, hogy szándékosan szenvedést okoznak az állatoknak, két alapvető, felfogásbeli hibát követnek el. Az egyik az a feltevés, hogy az állatokon kapott eredmények alkalmazhatók az emberiségre. A második a kísérletes tudomány szükségszerűen félrevezető voltával kapcsolatos az élettudományok terén. Mivel az állatok másképp reagálnak, mint az emberi lények… minden, az állatokon kipróbált új terméket vagy módszert az emberen újra kell próbálni… alapos klinikai kísérletekkel, mielőtt biztonságosnak lehet nyilvánítani. E szabály alól nincs kivétel.
Az
állatkísérletek nemcsak veszélyesek, mert téves következtetésekhez vezetnek, hanem
ezen túl hátráltatják a klinikai vizsgálatot – ami az egyetlen indokolt mód. Csak
emlékezz arra, hogy bármilyen, szándékosan kiváltott betegség nem olyan, mint
az, ami spontán keletkezik.
ORVOSI
KÍSÉRLETEK Sajnos, az ilyen módszerek még mindig a tudomány zászlaja alatt
futnak - ami sértés az igazi tudományra, és az emberi értelemre nézve is. Tehát
az élveboncolás vonatkozik az olyan orvosi kísérletekre… …amiket ártalmas
anyagok beadásával végeznek… …elektromos vagy traumatikus sokkal… …érzéstelenítés
nélküli műtétekkel… …égésekkel… …a táplálék vagy innivaló tartós megvonásával… …fizikai
vagy pszichológiai kínzásokkal… …amik mentális zavarokhoz vezetnek… …fertőzésekhez…
és így tovább. (PENNSYLVANIA EGYETEM) A fejsérülés kutatása során részben vagy
teljesen eszméletnél lévő babuin majmokat övekkel lekötöznek… …és a fejüket egy
fémsisakba erősítik, amit aztán 60 fokos szögben, akár 1000g gyorsulással
kilőnek. Az ilyen kísérletek célja az autóbalesetek… futball… boksz… és más
fejjel kapcsolatos sérülések szimulálása. És ezt a folyamatot gyakran újra meg
újra megismétlik ugyanazokon az állatokon.
KATONAI
KUTATÁS És végül, katonai kutatás. Ez önmagáért beszél. A világűrbe küldött
majmoktól, a tehetetlen kutyákon tesztelt atomrobbantásokon át, a nukleáris
sugárzásnak kitett főemlősökig. Húsz évvel ezelőtt az élveboncolási eljárások
kínzásai során elpusztult állatok száma csillagászati volt, naponta világszerte
400,000-re becsülték, és évente 5%-kal emelkedik. Ma ez a szám szinte minden képzeletet
felülmúl. Percenként 19,000. Évente 10 milliárd.
Néhány
tudatlan ember úgy tesz, mintha tudná, hogy a kevésbé intelligens állatok nem
ugyanúgy érzik a fájdalmat, mint mi. Az igazság az, hogy nagyon keveset tudunk arról,
hogyan „érezhetnek” konkrét állatok, azzal a kivétellel, hogy rájuk is
vonatkozni kell az univerzális törvénynek, miszerint minden, nem természetes
módon meghaló szervezet nagyon szenved, mielőtt végül kijut. De értelmetlen azt
mondani, hogy az állatok nem szenvednek, mert alacsonyabb az
intelligenciaszintjük.
LIBATÖMÉS
„LIBAMÁJ” A fájdalom az fájdalom, amit idegek szállítanak az agyba, és ahol más
idegek is vannak, az intelligenciához tartozókon kívül… … mint a látás,
szaglás, tapintás, és hallás idegei. És bizonyos állatokban ezek az idegek sokkal
fejlettebbek, mint az emberben. Tudjuk, hogy soha nem volt olyan kor, amikor az
állatok kínzásával megtanulhattunk valamit az ember fiziológiájáról; csak az
állatokról tanultunk meg valamit. És ha van valami, amit pszichológiai szinten
tanulhatunk tőlük, azt nem acélt vagy áramot, még kevésbé fizikai erőszakot
használva tehetjük meg.
Az érző
lények rendszeres kínzása, bármilyen ürüggyel és bármilyen formában, nem érhet
el semmi egyebet, mint amit már elért: hogy megmutassa nekünk, mi a legalacsonyabb
pontja a lealacsonyodásnak, amit az ember elérhet. Ha ez az, amit tudni
akarunk. „Amíg vannak vágóhidak, lesznek csataterek.” - Lev Tolsztoj
A
tudatlanság a fajisták első védelmi vonala. De ezt könnyen áttöri bárki, idővel
és elszántsággal, hogy megtudja az igazságot. A tudatlanság csak azért
győzedelmeskedett ilyen sokáig, mert az emberek nem akarják megtudni az
igazságot. „Ne mondd el, tönkreteszed a vacsorámat” a szokásos válasz bármilyen
kísérletre, hogy elmondjuk valakinek, hogyan készült a vacsorája. Még azok is,
akik tudják, hogy a hagyományos családi gazdaságot legyőzték nagy üzleti
érdekeltségek… …hogy ruhájuk levágott tehenekből származik, hogy szórakozásuk
állatok millióinak szenvedését és pusztulását jelenti… és hogy kérdéses
kísérletek folynak laboratóriumokban, ragaszkodnak egy olyan homályos hithez, hogy
a körülmények nem lehetnek túl rosszak, (TERHES KANCA VIZELET VAGY: "PREMARIN")
vagy különben a kormány, vagy az állatjóléti társaságok tennének valamit ez
ügyben.
E
tudatosság hiányának nem annyira az az oka, hogy nem lehet megtudni, mi folyik,
hanem sokkal inkább egy vágy, hogy nem akarunk tudni olyan tényekről, amik
erősen nyomasztják a lelkiismeretet - végül is, bármi folyik mindezeken a
szörnyű helyeken, az áldozatai nem a saját csoportunk tagjai.
Mindez a
fájdalomról és szenvedésről szól. Nem intelligenciáról, nem erőről, nem
társadalmi osztályról, vagy polgári jogról. A fájdalom és szenvedés önmagukban
rosszak, és meg kellene akadályozni őket, vagy csökkenteni, a szenvedő lény fajtájától,
nemétől, vagy fajától függetlenül.
Mind
teremtmények vagyunk. És a nem-ember állatok ugyanúgy tapasztalnak érzékelést,
mint mi. Ők is erősek, intelligensek, dolgosak, mozgékonyak, és fejlődők. Ők is
képesek növekedésre és alkalmazkodásra. Mint mi, először és mindenekelőtt, ők
Földlakók. És mint mi, életben maradnak. Mint mi, ők is inkább a kényelmüket
keresik, mint a kényelmetlenségüket. És mint mi, érzelmek szintjeit fejezik ki.
Röviden, mint mi, életben vannak; legtöbbjük valójában gerinces, csakúgy, mint
mi.
Ahogy
visszatekintünk arra, milyen fontosak az állatok az ember életben maradásához; az
abszolút függőségünkre tőlük (társaság… élelem… …ruházat… …sport és szórakozás…
…és orvosi és tudományos kutatás miatt), ironikus módon… csak az emberiség
totális tiszteletlenségét látjuk eme nem-emberi segítők felé. Kétségtelenül
erre mondják… …„megharapja az őt tápláló kezet.” Valójában mi rátaposunk, és le
is köpjük.
Most az
elkerülhetetlen következménnyel szembesülünk. Ez nyilvánvaló az állatok túlzott
fogyasztásából adódó egészségügyi jelentésekből. Rák, szívbetegségek, csontritkulás,
agyvérzés, vesekő, vérszegénység, cukorbaj, és így tovább. Most még az
ételünkre is kihat… és közvetlen a forrásánál. Antibiotikumokkal, hogy
elősegítsék az állatok súlygyarapodását (akik nem tudnak súlyban gyarapodni a
„farmgyárak” stresszel teli, túlzsúfolt életkörülményei közt); a peszticidek és
rovarirtók túlzott használatával; vagy a mesterséges hormonokkal (amiket a
tejtermelés, alom méret és gyakoriság növelésére szántak), mesterséges
színezékekkel, növényirtókkal, lárvairtókkal, műtrágyákkal, nyugtatószerekkel, növekedés-
és étvágyserkentőkkel… …nem csoda, hogy kergemarhakór… száj- és körömfájás…
Pfiesteria ... és egy csomó más állati eredetű rendellenesség (SZENNYEZÉS) zúdult
rá az emberi társadalomra.
Nem a
természet felelős ezekért a tettekért. (ERDŐIRTÁS) Mi vagyunk azok. Tehát egy
változás elkerülhetetlen. Vagy megtesszük magunktól, vagy rá leszünk
kényszerítve, Maga a Természet által. Mindegyikünk számára eljött az ideje, hogy
újragondoljuk étkezési szokásainkat, hagyományainkat, életmódunkat és
divatunkat, és mindenekfelett, gondolkodásmódunkat. Így, ha van bármi igazság a
régi mondásban, „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”, akkor ők mit kapnak a
fájdalmukért? Vannak egyáltalán kételyeink? Ha ki mint veti ágyát, úgy alussza
álmát, mit kapnak a fájdalmukért? Ők Földlakók. Joguk van itt lenni,
ugyanannyira, mint az embereknek. A választ talán egy másik régi mondásban
találjuk meg… …ami ugyanúgy igaz: Ki mint vet, pont úgy arat. Tehát persze, az
állatok éreznek, és persze tapasztalják a fájdalmat. Végül is, a természet
azért ruházta fel ezeket a csodálatos állatokat az érzések tárházával, hogy ne
érezzenek… …vagy azért vannak az állatoknak idegeik, hogy érzéketlenek
legyenek? A józan ész jobb választ kíván.
De egy
dolog teljesen biztos: a táplálékként használt állatok, a ruházathoz
használtak, a szórakoztatáshoz használtak, a tudományos kísérletekben, és az
összes elnyomás alatt lévő, amit velük teszünk a Nap alatt, ők mind fájdalomban
halnak meg. Mindegyik közülük. Nem elég-e az, hogy az állatok világszerte folyamatos
visszavonulásban élnek, az emberi fejlődés és terjeszkedés miatt? És sok faj
számára egyszerűen nincs hová menni.
Úgy
tűnik, sok állat sorsa az, hogy az ember vagy nem akarja őt… …vagy túlzottan is
akarja. Úgy lépünk be, mint a Föld urai, aki olyan furcsa erőket birtokol, mint
a terror és irgalom… De az Emberi lényeknek szeretniük kellene az állatokat,
ahogy… az értelmes szereti az ártatlant, és az erős szereti a sebezhetőt. Amikor
összerezzenünk az állatok szenvedésétől, az az érzés jól jellemez minket, még
akkor is, ha nem veszünk róla tudomást, és akik puszta szentimentalizmusként
elhessegetik a teremtménytársaink iránti szeretetet, azok emberségünk egy jó és
fontos részét lenézik. Pedig semmit nem vesz el egy emberből az, hogy kedves
legyen egy állathoz. És valójában bennünk van, hogy boldog életet adjunk nekik…
és hosszút.
A
fenyéren Lear király azt kérdezte Gloucestertől: „Hogyan látod a világot?” És
Gloucester, aki vak, így válaszolt: „Érezve látom.” Érezve látom. Három
elsődleges életerő létezik ezen a bolygón: Természet, Állatok, és Emberiség. Mi
vagyunk a Földlakók. Hozd létre a kapcsolatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése