A Kína-tanulmány - interjú Dr. T. Colin Campbell-lel

Dr. T. Colin Campbell vezette a valaha végzett legnagyobb és legátfogóbb egészségügyi vizsgálatot, amely Kína tanulmány (China study) néven vonult be a köztudatba. Erről, és még sok érdekes dologról beszél az interjúban. Lapozás után megtalálod az interjú teljes szövegét is!

A Kína-tanulmány – a betegség kockázatának csökkentése vegán étrenddel

Narrátor: Köszöntjük energikus nézőinket az Egészséges életmódban. Megtiszteltetés, hogy mai műsorunkban bemutathatjuk a táplálkozáskutatás tiszteletreméltó úttörőjét, T. Colin Campbell, PhD-t. Dr. Campbell a Cornell Egyetem nyugalmazott táplálkozás-biokémia professzora az USA-ban. Több mint 40 évet töltött kutatással, tanítással, és étrendek fejlesztésével a táplálkozás és egészség optimalizálására. Dr. Campbell a Cornell Egyetemen szerzett MS és PhD fokozatot, és a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgozott kutatóként. Több kutatást finanszírozó szervezet pályázat elbíráló bizottságában dolgozott, rengeteg előadást tartott, és több mint 300 tudományos cikket írt. A laboratóriumi kutatásban és nagyléptékű humán tanulmányokban elért kutatási eredményeiért több tudományos és polgári elismerést is kapott.

Dr. Campbell az igazgatója a Kína-Oxford- Cornell diéta és egészség projektnek is, amely végül Kína-tanulmány (The China Study) néven lett ismert. Az étrend szerepéről, betegségről és egészségről valaha végzett legátfogóbb tanulmánynak tartják. 2004-ben ő és a fia, Tom együtt írták a Kína- tanulmány (The China Study) című könyvet. Ebben összefoglalta karrierje táplálkozáskutatási eredményeit, és azt a következtetést vonta le, hogy az egészséghez a tiszta vegán étrend a legoptimálisabb. Dr. Campbell továbbra is aktívan részt vesz az országos és nemzetközi táplálkozási irányelvek fejlesztésében.

Dr. Campbell: Életutam egy tejtermelő farmon indult. Teheneket fejtem, tipikus amerikai fiú, azt hiszem, és felszínesen azt gondoltam, hogy az amerikai a létező legjobb étrend. Azután a Cornell Egyetemre mentem, és a doktori disszertációmat is ezen a vonalon készítettem. Több módon is ez egy olyan disszertációs kutatás volt, amely az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását akarta szorgalmazni: tejtermék, hús, tojás, tej. És főleg a fehérjére összpontosított.

A 60-as évek elején és közepén lehetőségem nyílt, hogy a Fülöp-szigeteken dolgozzak egy kiváló emberrel, aki már régen a szakterületen volt, a táplálkozásban. És így ő és én ott voltunk a Fülöp- szigeteken, és az alultáplált gyerekek étkeztetésére szerveztük egy országos program felállítását. És akkoriban az a nézet volt elfogadott, hogy a szegény országokban az alultáplált gyermekeknél táplálkozási szempontból két dolog valamelyike hiányzik: nem kapnak elég kalóriát, vagy elég fehérjét. (Oké.)

Tulajdonképpen egyik nap a golfpályán tudtam meg golfozás közben, a fülöp-szigeteki partneremtől, egy orvostól, hogy négyéves és fiatalabb gyerekek néha májrákban betegednek meg, ami nagyon szokatlan volt, mert a májrák általában idősebbeknél vagy középkorúaknál fordul elő. (Igen.) Elkezdtem kérdezősködni, és megtudtam, hogy a gyerekek, akik nagyobb valószínűséggel lettek májrákosak, az úgynevezett „legjobban táplált” családokból származtak. Ők fogyasztották a legtöbb fehérjét, tipikus nyugati étrend. Ők voltak a gazdagabb családok.

Narrátor: Nagyjából ebben az időszakban Dr. Campbell talált egy indiai tanulmányt is, amely szintén a nagyobb mennyiségű állati fehérje fogyasztás és a májrák közti kapcsolatot mutatta ki. Mikor visszatért az Egyesült Államokba, anyagi támogatást szerzett a Nemzeti Egészségügyi Intézettől (NIH) egy 27 éves felmérésre, amely a fehérjefogyasztás és a rák közti kapcsolatot vizsgálta.

Dr. Campbell: Dolgoztunk azon is, hogy kimutassuk, hogy a fehérje, amit használunk, állati eredetű. A tehéntej fő fehérjéje volt, és ez meglehetősen kényessé és nehézzé tette nekem. Egy tejfarmról jövök, és itt meg a tehéntej fehérjéje a gond. Összehasonlítottuk néhány növényi fehérjével, és a növényi fehérjék ezt nem tették. Így hirtelen ez arra mutatott, hogy az állati fehérjével gond lehet, de a növényi fehérjével talán nem.

Először el kell mondanom, hogy mi is az a Kína-tanulmány. A kínaiak a 70-es években felfigyeltek rá, hogy a rák Kína egyes területein nagyon gyakori, míg másutt nem, nagy különbségek voltak. Így hát felmérték körülbelül két tucat rákfajta előfordulását egész Kínában, és az eredményt a 80-as évek elején publikálták. És a nagy különbségek miatt, valamint mivel ezek a különféle területeken élő emberek általában egész életükben egy helyen laktak, ez tökéletes felállás volt egy tanulmányhoz, hogy odamenjünk, és kitaláljuk, hogy minek a számlájára írható ez a tényleg nagyon eltérő gyakoriság.

Így hát megszerveztünk egy tanulmányt, amelyet Kína, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen finanszírozott, és a Cornell Egyetem, az Oxford Egyetem, és két kínai állami akadémia voltak a fő résztvevő intézetek. Úgy végeztük a felmérést, hogy annyi dolgot mértünk, amennyit csak tudtunk, mert akkoriban voltak előzetes feltevéseim arról, hogy mi okozhatja a rákot. Már legalább 20 éve dolgoztam a területen. Az egyik elképzelésem az volt, hogy a rák az élelemben lévő különféle tényezők eredménye, amelyek mintegy együttműködnek. A második nézet, amit megtudtam, hogy az állati eredetű fehérje, ha kísérletben vizsgálták, tényleg fokozhatja a rák növekedését.

Tehát ez a két elgondolásunk volt: többféle hatás együttműködése azzal a gyanúval, hogy alighanem az állati eredetű táplálék a gond. Úgy állítottuk össze a felmérést, hogy annyi dolgot mérjünk, amennyit csak lehet. Vért vettünk, vizeletmintákat, ételmintákat, kérdezősködtünk, és aztán egyszerűen tényleg nagy mennyiségű információt halmoztunk fel. És ebből az adathalmazból ide-oda mehettünk, hogy értékeljük, megvizsgáljuk és elemezzük, hogy mit mond nekünk ez az információ.

És ez nagyon meglepő volt, mert Kínának azon a területén, főleg falusias területeken, nemigen esznek állati eredetű ételt, így hogy őszinte legyek, nem is vártam túl nagy hatást. De valójában, mikor elkezdtünk beleásni ebbe az adathegybe, elég világos lett számomra, hogy már meglehetősen kis mennyiségű állati eredetű táplálék bevezetése az étrendbe elkezdett gondot okozni. Nemcsak a rákra, hanem szívbetegségre és egyéb betegségekre. És ez egybevágott azzal, amit a laboratóriumban megtudtunk.

Narrátor: A csoport 130 falu lakóitól gyűjtött információt, ahol az állati eredetű fehérjebevitel 0-tól 20%-ig terjedt, átlagosan 10% volt. Ez sokkal kisebb arány, mint az USA-ban, ahol az átlagember a fehérje 75%-át állati termékekből kapja. És mégis, még ilyen alacsony aránynál is kapcsolatot találtak a nagyobb állati eredetű ételfogyasztás és a rák és egyéb halálos betegségek nagyobb arányú előfordulása között.

Dr. Campbell: És azt találtuk, hogy amint az emberek elkezdtek azokból a járásokból, ahol nem volt állati eredetű élelem, arra a szintre jutni, ahol volt valamennyi, már lehetett látni, hogy a koleszterinszint elkezdett emelkedni, látható volt, hogy a rák elkezdett megjelenni, és szaporodni, elkezdtünk több szívbetegséget látni, elkezdtük azokat a betegségeket látni, amelyeket nyugaton. És ez tényleg szembeszökő volt.

Azonban ez a megfigyelés a Kína-tanulmányból, ha egyedül áll, ha csak egyedül áll, tudományos szempontból nem feltétlen mond sokat. Úgy értem, mindenképp sugall valamit. De ami fontossá tette azt a tanulmányt, azt a megfigyelést, az az, hogy amikor összehasonlítottuk a laboratóriumi eredményeinkkel, amikor összehasonlítottuk mások munkáival másfajta tanulmányokban, akkor az valóban jelentős lesz.

Riporter: Milyen bizonyíték van arra, hogy a teljes értékű növényi alapú étrend tényleg vissza tudja fordítani a krónikus betegségeket?

Dr. Campbell: Nos, olyan információhoz jutottunk, miszerint az állati vagy növényi eredetű élelemre jellemző bizonyos tápanyagok használatával tényleg vissza tudjuk fordítani a rákot, vagy legalább megfékezni kísérleti körülmények között. Aztán megismerkedtem Dr. Caldwell Esselstyn, Jr.-ral a Clevelandi klinikán, aki nagyon hasonló dolgot csinált az emberekkel, és ő maga is kiadott egy könyvet épp most februárban a szívbetegség gyógyításáról. És amit el tudott érni, az valóban rendkívüli. Komoly szívbetegeket kezelt, és tényleg megfékezte a betegséget. Ő igazából ezt gyógyulásnak nevezi. É amit végülis csinált, az nagyon hasonlít ahhoz, amit egy másik orvos, Dr. Dean Ornish csinált.

A tények azt mutatják, hogy meg tudjuk fordítani, vagy legalább kordában tartani a szívbetegséget. Elég sok olyan bizonyíték kerül most felszínre, miszerint még a rákot is meg tudjuk fékezni, kísérleti körümények közt meg tudjuk tenni. Eljutottunk arra a pontra, ahol ki-be tudjuk kapcsolni a rák fejlődését csupán állati fehérje hozzáadásával például, vagy elvételével, vagy növényi fehérjével helyettesítve azt. Nagyon figyelemre méltó. (Bámulatos.) Már vannak embereken végzett tanulmányok más laboratóriumokból, más kutatóktól, akik tulajdonképpen bizonyították, hogy a rákot bizonyos mértékig meg lehet fékezni.

Narrátor: Kiterjedt tanulmányaiból Dr Campbell arra a következtetésre jutott, hogy az állati eredetű táplálék nélküli étrend lenne a leghasznosabb az egészségünk számára.

Dr. Campbell: Teljesen más világnézetre jutottam. Ez a holisztikus elképzelésen alapuló világnézet. És végül oda jutottam, hogy azt mondtam, minél közelebb kerülünk a növényi alapú étrendhez, annál egészségesebbek leszünk.

Riporter: Tényleg sok fehérjére van szükségünk, és a vegetáriánus étrend szolgáltat-e minden létfontosságú tápanyagot, amire a szervezetünknek szüksége van?

Dr. Campbell: Most azt látjuk, legalábbis a kutatásaim azt mutatják, hogy a túlzott mennyiségű fehérje, ha elkezdünk több fehérjét fogyasztani, mint amire szükségünk van, a vérben a koleszterinszint elkezd emelkedni, az érelmeszesedési plakkok, ami szívbetegséghez vezet, elkezdenek szaporodni. Elsavasodunk, ami aztán kiveszi a kalciumot a csontokból, rák kezd növekedni bennünk. Tehát, ha nem fogyaszthatunk túl sok fehérjét, akkor az a kérdés, hogy mennyi a túl sok? Nos, a szükséges fehérjemennyiség az összes kalória 8-10%-a. Többségünk, társadalmunk 95%-a lényegesen többet fogyaszt ennél, úgy 11-25% között fogyasztunk. És így téve veszélybe sodorjuk magunkat. És a növényi alapú ételek, a jó növényi alapú étrend, zöldség, gyümölcs, gabona pont 8-10% fehérjét tartalmaz, a természet szinte úgy hozta létre, hogy ideális legyen.

Narrátor: Kulcsfontosságú felfedezés mind a Kína-tanulmányban, mind Dr. Campbell kutatásaiban, hogy a túl sok állati fehérje hatékony előidézője a rák növekedésének és egyéb betegségeknek. Ezen kívül a mellrák esetében felismerte a túl sok ösztrogén szerepét, amely szintén állati fehérjékből és főleg a tejből ered.

Riporter: Mely tényezők vezetnek mellrákhoz? És hogyan tudja a növényi alapú étend csökkenteni ezt a kockázatot?

Dr. Campbell: A mellrák a többi rákhoz és más betegségekhez hasonlóan biológiai szemszögből nagyon összetett, és sajnos az évek során a különböző tényezőket, amelyeknek ehhez köze lehet, egymástól elkülönítve tanulmányoztuk. Tehát megtudtunk egyes dolgokat, de ezek elég ellentmondásosak és vitathatók, ha ezekre a különálló tanulmányokra és különálló tényezőkre figyelünk. Amikor azonban mindezt holisztikus szemlélettel összerakjuk, és együtt nézzük a dolgokat, elég világos lesz számomra, hogy a mellrák a nyugat betegsége. Sokan észrevették, hogy a mellrák akkor kezd megjelenni, amikor elkezdünk több állati fehérjét fogyasztani, főleg tejterméket.

A tejtermékekkel bizonyos jellemzők járnak együtt, hogy amikor fiatalok - ebben az esetben fiatal lányok - tejterméket fogyasztanak, például, hogy erősödjenek a csontjaik és fogaik és gyorsabban nőjenek, ahogy a reklámok sugallják, ők végülis korábban jutnak el az első menstruációhoz, vagyis a reproduktív életszakaszhoz. Biztos vagyok benne, hogy a fiúknál ugyanez van, de a lányokról jobb adataink vannak. Tehát előbb érik el az első menstruáció korát, az ösztrogénszintjük magasabb, és magas marad mindaddig, míg ezen az étrenden élnek, később fejeződik be életük reproduktív szakasza, a menstruációjuk hosszabb, több ösztrogén hatás éri őket, és ez mind nagymértékben kapcsolatos az étrenddel, amit fogyasztanak. Tehát azt mondanám, hogy ami a táplálékot illeti, az állati eredetű táplálék gond, különösen a tejtermékek. Egyszerűen nem kellene tejterméket adnunk a fiataljainknak, és az időseknek sem.

A növényi tápláléknak védő hatása is van. Tudjuk, hogy az élelmi rostok, és bizonyos növényi vegyületek és hasonló dolgok a növényi táplálékban szintén gátló hatásúak a rák, vagy a mellrákként viselkedő sejtek növekedésére. Tehát ez azt jelenti, hogy ha teljesen vegánok vagyunk, lényegében a mellrák lehető legkisebb kockázatához jutunk.

Narrátor: Dr. Campbell elmondja, hogy a fő ok, ami miatt a mai orvosok és a társadalom általában nem ismeri a növényi alapú étrend rendkívüli előnyeit, az az, hogy az egészség különféle összetevőit általában elkülönülve tanulmányozzuk.

Dr. Campbell: A tudomány maga és az orvoslás a dolgok részleteire bontására összpontosít, és azután megpróbálják ezeknek a különálló anyagoknak, különálló tápanyagoknak, különálló betegségeknek vagy különálló valaminek a részleteit megismerni. Úgy értem, tényleg, tényleg fókuszálnak. És szerintem ez nem igazán az, aminek az orvoslásnak lenni kellene, ez nem egészség. Az egészség, és különösen a táplálkozás nagyon holisztikus, széles körű hatása van. Képzettségem szerint biokémikus vagyok, és ha be tudnánk mászni egy sejtbe, amiről úgy érzem, időnként meg tudom tenni, elkezdjük ezeket a reakciókat vizsgálni, és ez olyan, mint egy szimfónia, mint egy csodálatos szimfónia. Számtalan dolog együttműködése hoz létre egyfajta dinamikát, egy rendkívül egységes dinamikát, ami egészséghez vezet, ha megfelelő eszközöket nyújtunk hozzá. Ha rossz eszközöket adunk, akkor nem jutunk oda. Ez tényleg gyönyörű történet.

Narrátor: Kiterjedt kutatásaival azt találta, hogy ha növényi alapú étrendből a szervezet megfelelő tápanyagokat kap, akkor elkezdi természetes módon gyógyítani önmagát. Az általános egészség fenntartásához a holisztikus megközelítést hangsúlyozza.

Dr. Campbell: Számtalan anyag jut belénk a táplálékból és számtalan anyagot állítunk elő, és így tovább, amelyek szerepet játszanak ebben a rendszerben. Úgy értem, hogy ez megérthetetlen, annyi folyamat van, annyiféle enzim, annyi ez és oly sok az... És az derül ki, hogy ebben a rendszerben együttműködés van, a szervezet képes irányítani ezt a rendkívül bonyolult rendszert. A test végtelen bölcsességével képes irányítani ezt a rendszert, ha megadjuk neki a megfelelő eszközöket. (Igen, igen.) És ez így szinte az általunk gyakorolt tudomány antitézise, az orvoslás antitézise. Mert mindig egy gyógyszerről beszélnek, egy, egy valamiről... és így tovább, de a szimfónia, a sejtekben lévő harmónia az, ami engem tényleg lenyűgözött. És ha így gondolunk rá, akkor a sejten kívülre jutunk, a teljes szervet nézzük például, vagy a teljes szervcsoportot nézzük, az egész szervezetet nézzük. És azt találjuk, különösen a hormonrendszerünknél, amely üzeneteket hord körbe, és az idegrendszer, amely üzeneteket hord körül, azt találjuk, hogy az egész szervezet egy varázslatos szimfónia, harmónia. (Igen, igen.) És végülis erről van szó. És a szervezetünk kezelni tudja az egészséget, létre tud hozni egészséget, és a betegeknél helyre is tudja állítani az egészséget. Erre képes, (Igen, igen.) nekünk nem kell mást tennünk, azt hiszem, mint abbahagyni a részletekre figyelést, gondoljunk az egészre, és aztán biztosítsuk, hogy a megfelelő táplálékot fogyasszuk. És a test magától létrehozza az egészséget. (Igen, igen.)

Vannak olyan megfigyelések, amiket lebilincselőnek tartok biológiailag. Az egyik, hogy az előrehaladott betegségek, mint a szívbetegség, a rák, stb., hosszú idő alatt alakulnak ki, de visszafordíthatók. (Igen, igen.) Mert akkor felmerül az a kérdés, hogy talán még a diagnózis után is visszafordítható, és azt hiszem, ez így van.

Ez az egyik, a másik megfigyelés, amit javasolnék, hogy a növényi alapú étrend, amely a korai stádiumban megakadályozza a további fejlődését, ugyanaz az étrend, amely megakadályozza, hogy komolyabbá váljon a későbbi stádiumban. Tehát hirtelen ez a növényi alapú étrend ötlet sokkal többet jelent annál, mint hogy megpróbáljuk megelőzni a rákot vagy megelőzni a szívbetegséget, ma már tudjuk, hogy használható az egészség helyreállítására, használható kezelésre, beteg emberek kezelésére. Ez nagyon izgalmas, és nagyon különböző nézet attól, ami az orvoslásban ma uralkodik, (Igen, igen.) tehát ez az egyik dolog.

Narrátor: A másik következtetés, amire Dr. Campbell jutott, hogy egészséges, tápanyagban gazdag növényi alapú étrenddel felülkerekedhetünk genetikai hajlamainkon, vagy elkerülhetjük őket. Ezt az elképzelést támogatja Dean Ornish, MD klinikai orvos és J. Craig Venter, PhD látnoki tehetségű tudós és genom szakértő közös munkája, akik azt találták, hogy a gének kifejeződése megváltoztatható életmód változtatással, köztük a nagyon sok növényi eredetű táplálékot tartalmazó étrenddel.

Dr. Campbell: Egy másik megfigyelés, amin sokáig dolgoztunk, hogy a betegség nem csak a génjeink miatt alakul ki.

Riporter: Általában ezt a reakciót kapom az emberektől: „Ó, tudja, anyámnak mellrákja van, valószínű nekem is lesz.” - vagy hasonló.

Dr. Campbell: A géneknek van bizonyos szerepe, így működik a dolog: minden biológiai reakció, akár normális fiziológiai, akár kóros, minden reakció kémiai szempontból a génekkel kezdődik. (Igen.) És összesen kb. 25 ezer génünk van mindenféle kombinációban, ez egy roppant bonyolult rendszer, és ezek a gének mind együttműködnek.

Tehát minden a génekkel kezdődik, és biokémiai értelemben, ezek a gének, ebben az esetben a DNS, ha úgy tetszik, ezek RNS-t képeznek, aztán az RNS fehérjét képez, és a fehérjéből lesznek az enzimek. (Igen.) És aztán az enzimek hozzák létre és szabályozzák azokat az eseményeket, amelyek végül egészséggé vagy betegséggé alakulnak. Tehát a génekkel kezdünk, minden a génekkel kezdődik. És vannak olyan génjeink is, mindegyikünknek van, amelyek nem olyan jók, (Igen.) és rossz útra visznek minket.

Az a kérdés, hogy a genetikai háttér miatt betegszünk-e meg. Nagyon kevéssé, vagy nem, mert még ha vannak is problémás génjeink, akár öröklötten, akár életünk során romlanak el, ha vannak ilyen génjeink, azok előidézhetnek betegséget. Szabályozni tudjuk ezeknek a géneknek a kifejeződését. Ez azt jelenti, hogy szabályozni tudjuk, hogy létrehoznak-e RNS-t vagy sem, hogy termelnek-e fehérjét és termelnek-e enzimet.

Tehát hiába kezdődik minden a génekkel, és ez egy népszerű felfogás, nem ez határozza meg a betegséget. A betegséget annak a génexpressziónak a szabályozása határozza meg, hogy egészséget vagy betegséget kapunk-e a másik végén. (Igen, igen.) Ez egy nagyon izgalmas dolog, mert azt jelenti, hogy ha arra az elképzelésre támaszkodunk, hogy a genetika okozza a betegséget, az nagyon végzetszerű elképzelés. Ha ehelyett arra támaszkodunk, hogy ezeknek a betegségeknek a kifejeződését mi szabályozzuk a táplálkozással, itt lép be a képbe a táplálkozás. Ha táplálkozással meg tudjuk csinálni, az nagyon reményteljes jel. (Így van.) Meg tudjuk tenni mi magunknak, és most tudjuk, milyen táplálkozásról van szó. Így hát ez az egészen más világnézet nagyon felcsigázott.

Narrátor: Az emberek megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutásának biztosítása fontos alapja egy ország, egy vállalat, egy intézmény, város vagy család boldogulásának és jólétének. Az Egyesült Államokban, ahol az emberek a munkáltatótól kapják a betegbiztosítást, ez nagyon drága lett a vállalatoknak, és most sok nem nyújt biztosítást az alkalmazottainak. Dr. Campbell hisz abban, hogy a vegán étrendre való széleskörű áttérés a leghatékonyabb módja az egészségügyi költségek csökkentésének.

Dr. Campbell: Bár a könyvünk most három és fél éve jelent meg, hirtelen a dolgok talán kezdenek ebbe az irányba változni: az egészségügy költsége ebben az országban tetemes. (Igen.) És akkor ez hova vezet? Állások elvesztését okozza, mert a vállalatok nem engedhetik meg maguknak a biztosítást. Ennek hatása van az oktatás költségvetésére. Akkor meg kell szüntetniük programokat. És így most sokan kezdik észrevenni.

Jelenleg nagyon érdekes megbeszéléseim folynak nagyon jelentős emberekkel ebben az országban. Mindegyik csak arról beszél, hogy ki fogja fizetni a számlát. A biztosítótársaság? Vagy az egyének? Tényleg, egyikük sem beszél arról, hogyan tegyük egészségessé az embereket. Egy keveset beszélnek megelőzésről. A megelőzés szót használják, de ez a megelőzés szó számomra nagyon felszínes. Gyakran mondják, hogy hagyd abba a dohányzást. Hát persze, hogy abbahagyod a dohányzást. Kapcsold be a biztonsági övet, tornázz. Táplálkozz egészségesen, ezt mondják, táplálkozz egészségesen. Senki sem tudja, mi az.

Narrátor: Dr. Campbell létrehozta a T. Colin Campbell Alapítványt, hogy információt nyújtson az egészségügyi szakembereknek és magánszemélyeknek, akik szeretnék jobban megérteni a növényi alapú étrend szerepét a legmagasabb szintű egészség fenntartásában. A Cornell Egyetemen keresztül az Alapítvány akkreditált online tanfolyamokat tart a Kína-tanulmány című könyv alapján. A kurzus alapvető táplálkozási ismereteket nyújt és elmagyarázza, hogy bizonyos betegségek, mint a rák, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás miért közvetlen következményei az állati alapú és feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának. A kurzus gyakorlati tanácsokat is ad az egészséges növényi alapú étrend kialakításához.

Az alapítvány másik izgalmas tevékenysége az online szociális hálózat, amelyben sokan, akik sikeresen legyőzték halálos betegségüket a növényi alapú étrenddel, megosztják inspiráló történetüket és tapasztalataikat, és támogatják az egyre növekvő közösséget, akik ugyanezt szeretnék tenni.

Dr. Campbell: Az orvostudományban nincs semmi, ami ezt megközelítené, becslésem szerint. Már három orvos odajött hozzám, és elmondták, hogy megcsináltatják ezt a pácienseikkel. Egyikük megvett 90 könyvet, minden páciensének ad, és megkérte őket, hogy töltsenek ki egy kis kérdőívet, hogy mit gondolnak róla. És a reakció valóban lenyűgöző. És így biztos vagyok benne, hogy ennek kell lennie az orvoslás jövőjének. Hírt kell adni róla, és el kell mondani az embereknek. (Igen, igen.) És egy napon ez egészségügyi költséget tud megtakarítani.

Narrátor: Azon kívül, hogy a vegán étrendet ajánlja az optimális egészséghez, Dr. Campbell felismerte, hogy ez a globális felmelegedés csökkentésének is kritikus eleme. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy jelentésben megállapította, hogy az emberi fogyasztásra szánt hústermelés több üvegházgázt bocsát ki, mint a közlekedés összes ága együttesen.

Riporter: A nagy környezeti problémák összefüggnek azzal, hogyan táplálkozunk. (Nagymértékben kapcsolatos azzal, hogyan táplálkozunk. Igen.) Mit tudott meg arról, hogyan hat az állati alapú étrend a környezetünkre?

Dr. Campbell: Hm, ebben az esetben mások munkáira hivatkozom. Nemrég, azt hiszem két-három éve az ENSZ FAO kijelentette, hogy az összes üvegházgáz talán 20%-a valójában az állattenyésztéssel kezdődik. És ez többeket meglepett, 20%. Valójában kiderült, hogy ez ennél sokkal több, a friss információim szerint. (Ó, vannak új adatok.) És ez azért igazán jelentős, mert az állatok által termelt üvegházgázok elsősorban metán és szénvegyületek.

Narrátor: Dr. Campbell rámutat, hogy bár a kibocsátás csökkentésére tett legtöbb erőfeszítés a szén-dioxidra összpontosít, a metán csökkentése hatékonyabb lenne a bolygó hűtésére. A metánnak 20 év alatt 72-szer nagyobb globális melegítő hatása van, mint a szén–dioxidnak. Tehát a metán kibocsátás minimalizálása gyorsabb hatással lenne a globális felmelegedés hatásának megfékezésére.

Dr. Campbell: Az üvegházgázokkal kapcsolatos minden érvünk a szén-dioxid termeléssel és a szén-dioxid termelés szabályozásával foglalkozik. A kormányok világszerte azt mondják: csökkentsük a szén-dioxid termelést! Ezzel az a gond, hogy hiába csökkentjük a szén-dioxid termelést mondjuk 20%-kal, ami rengeteg, és valószínű nem lehetséges a következő 10 év alatt, még ha meg is csináljuk, nem sok hatását fogjuk látni az üvegházgáz kibocsátásra. Mert annak a szén-dioxidnak, ami már ott van fenn, 75 év kell ahhoz, hogy a fele eltűnjön, a számok szerint, amit hallottam. Tehát sokáig tartana, még akkor is, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk, bajban vagyunk. Ez a gond a szén-dioxiddal.

A metán nem ilyen. Ahhoz, hogy a metán fele eltűnjön, 75 év helyett csak 8-9 év kell. Tehát ez az egyik. (Ez hatalmas különbség.) A másik, hogy molekuláris alapon a metánnak 25-ször nagyobb energiaelnyelő képessége van (100 éves időszak alatt). Mondjuk 25 egység szén-dioxid helyett csak 1 egység metánt kell megváltoztatni, hogy ugyanolyan hatást érjünk el. Tehát sokkal fontosabb a metán kibocsátás szabályozása. (Mindenképp.)

És nemrég kaptam információt a barátaimtól a Világbanknál, hogy az új adatok most az mutatják, hogy a már odafenn lévő üvegházgázoknak nem 15 vagy 20%-a, hanem legalább a fele, és valószínű ennél még lényegesen több az állattenyésztés miatt van. Ez jelentős! Elképesztő, mert ha csökkenteni tudjuk az állattenyésztést, akkor nincs metán, és ennélfogva elkezdjük eltakarítani az üvegházgáz problémát sokkal, sokkal előbb, mint a szén-dioxiddal lehetne. Tehát ez egy teljesen más dimenziója a környezetvédelmi kérdésnek.

Vannak más kérdések is. Az állattartással járó nagy probléma a talajerózió. A vízszennyezés is nagy probléma. A vízfogyasztás egy nagy probléma. Az állattenyésztéshez rengeteg víz kell. Tehát nagyon komoly környezeti kérdések vannak, amelyeket nagy mértékben kordában lehetne tartani egyszerűen azzal, hogy nem eszünk állatokat.

Narrátor: Dr. Campbell kifejtette nézetét arról, hogy egyáltalán miért kezdtek el az emberek húst enni.

Dr. Campbell: Úgy tűnik nekem, hogy nekünk embereknek felsőbbrendűségi érzésünk van, tudja, az állatokkal szemben. Felsőbbrendűségünk a környezeti ügyekkel szemben, felsőbbrendűségünk a természettel szemben. Valahogy mi vagyunk a főszereplők. És azt csinálhatunk, amit akarunk. És így az erkölcsösség kérdéséhez jutunk, és hogy tudjuk, hol a helyünk a világban, és nem ott kellene lennünk, ahol vagyunk. (Igen.) Itt az ideje, hogy felismerjük, hogy nemcsak emberi lények vannak ezen a bolygón. (Nem élhetünk vissza az erőnkkel.) Nem élhetünk vissza az erőnkkel. Tökéletesen igaza van. Így hát úgy gondolom, hogy ez hatalmas, tényleg hatalmas, és olyan sok vonatkozása van, hogy segítsen a problémákat megoldani.

További információ: www.thechinastudy.com