Manapság egyre népszerűbb a vegán - azaz a mindenféle állati
eredetű termék használatától tartózkodó - életmód, szinte naponta lehet hallani
olyan hírességről, aki ezt választja. Elég, ha Bill Clintonra, Mike Tysonra,
vagy a női tenisz csillagaira, a Williams testvérekre gondolunk. Mi az oka
ennek a népszerűségnek?
Ha beszélünk magukat vegánnak tartó emberekkel, hamar rájövünk,
hogy „színes társaság”, sok szempont állhat döntésük mögött.
Fontos: Egészségünk védelme
Az egyik legfontosabb az egészség. Egyre inkább elfogadottá válik,
hogy a vegán étrend hátrányokkal nem, csak előnyökkel jár. Mérföldkő e
tekintetben az Amerikai Dietetikai Egyesület (ADA) 2009-es hivatalos állásfoglalása,
amely kijelenti, hogy „a helyesen megtervezett vegetáriánus diéta, beleértve a
teljes vegetariánizmust azaz a vegán táplálkozási módot is, egészséges, tápértékét
tekintve alkalmas, és előnyös bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében.”
A vegán étrend egyértelmű, tudományosan megingathatatlan és az egészség számos
területére pozitívan ható előnyeiről szól T. Colin Campbell amerikai biokémikus
professzor immár szerencsére magyarul is kapható könyve, a „Kína-tanulmány”,
amely a valaha elvégzett legnagyobb közegészségügyi vizsgálat eredményeit
foglalja össze. Bizonyított a vegán étrend jótékony hatása olyan modern népbetegségek
esetén, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbaj, elhízás, stb.
 |
| Egy igazi vitaminbomba |
Környezettudatos és fenntartható
Az utóbbi időben sokakat motivál a környezet védelme, hiszen
nap mint nap egyre nyilvánvalóbbá válnak az állattartás súlyos környezeti és
egyéb globális ártalmai. Elég, ha csak az erdőirtásra gondolunk: az Amazonas-esőerdőben
ennek 80%-a a legeltetés, vagy a takarmánytermesztés miatt történik. Vagy említhetjük
a fogyatkozó édesvíz készleteket. Miközben előrejelzések szerint 10-15 éven belül
az emberiség 2/3-a vízhiányos területen fog élni, régóta ismert tény, hogy globálisan
a teljes vízhasználat kb. fele az állattartás számlájára írható.
Egy tudományos elemzés szerint 4 hamburger elfogyasztása
nagyobb vízhasználattal jár, mint fél évnyi zuhanyozás!
A klíma védelme
További példa a klímaváltozás, amelynek 18%-a a FAO 2006-os
jelentése szerint az állattartást terheli. Ez jóval több, mint a közlekedés összes
formája együttesen. Egy 2009-ben készült szakértői vizsgálat viszont még ennél
is jóval nagyobb, 51%-os arányt tulajdonít az állattartásnak. Sajnos még
hosszasan lehetne sorolni a hasonló riasztó tényeket…
Könyörület az állatok iránt
De a vegán életmódot választók között talán kezdetektől
fogva a legfőbb szempont az állatok iránti könyörület. A vegán emberek abból
kiindulva, hogy az állatok – immár az EU által is elfogadottan – az emberekhez
hasonlóan mind érző lények, nem akarnak érző lényeknek ártani. Ezen belül is többféle
megközelítést figyelhetünk meg. Szinte minden vallásban ma is létezik olyan irányzat,
amely az ahimsza (nem-ártás) elve alapján fontosnak tartja a vegetáriánus, ill
vegán életmódot. A hinduizmusban ez ma is domináns, de fellelhetjük a kereszténységben
(pl. hetednapi adventisták) és a buddhizmusban is.
Az állatok rangjának visszaadása
Az utóbbi évtizedekben kibontakozott egy erős, erkölcsi
alapon álló állatjogi mozgalom is, amelynek legnevesebb alakja talán Gary
Francione amerikai jogászprofesszor. Alapelvük az, hogy az állatok érző lényként
nem képezhetik senkinek a tulajdonát, egy állat nem lehet tárgy, „valami”,
hanem csak személyiséggel rendelkező „valaki”. A XIX. századi amerikai rabszolgatartás
megszüntetésére irányuló abolicionista mozgalom mintájára ez a mozgalom is
abolicionista célokat tűzött ki maga elé, hiszen céljuk teljesen hasonló, a
rasszista megkülönböztetés és kizsákmányolás helyett csupán a faji (azaz fajok
közötti) megkülönböztetést és kizsákmányolást kívánják megszüntetni: ahogy nem
lehet magántulajdon egy ember, ugyanúgy nem lehet az egy érző lény.
 |
| Miért akarnánk őt bántani? |
Az erőszak kérdése
Ehhez kapcsolódik az a régóta hangoztatott nézet, hogy nem
lehet szétválasztani az állatokkal és emberekkel szembeni erőszakot, a kettőnek
ugyanaz a gyökere. Erre mutat rá nagyszerűen Tolsztoj híres mondása, „amíg
vannak vágóhidak, addig lesznek csatamezők is”. Ezt a hozzáállást ülteti át a
gyakorlatba Dr. William Tuttle, a „The world peace diet” (Világbéke étrend) című
könyv szerzője, hiszen aki vegán életmódot folytatva nem árt az állatoknak, az
nyilván embereknek sem fog.
Spirituális törekvések
A történelmi vallások mellett kortárs spirituális irányzatok
és személyiségek is hangoztatják a veganizmus fontosságát. Közös bennük, hogy
az állatokra nem csupán érző lényként tekintenek, hanem hangoztatják azok
spirituális természetét, és az emberekhez hasonlóan bennük is meglévő isteni
természetet. Az abolicionista mozgalomhoz hasonlóan elutasítják az állatok magántulajdonát,
sokkal inkább társként tekintenek rájuk. Egyik leghíresebb képviselőjük Ching
Hai Legfelsőbb Mester, aki szerint „az állatok pont olyanok, mint mi, csak más
az alakjuk, ez minden; a világ színesítéséért vannak itt, mint ahogy vannak különböző
virágok”. Teljesen hasonló nézeteket vall Penelope Smith, aki gyakorlatilag újra
felfedezte az emberiség számára rég elfeledett telepatikus kommunikáció lehetőségét
az állatokkal: „az állatokat spirituális lényeknek tekintem… Olyan bölcs, értelmes
lényeknek tekintem őket, akik mellesleg macskák, kutyák, patkányok, csirkék,
lovak, ám többek is ennél, ott parázslik bennük az anima, a lélek, az életszikra.”
Láthatjuk tehát, hogy a vegán életmód korunk sok fontos
problémájára kínál vonzó megoldást, személyes és globális szinten egyaránt: egészség,
környezetszennyezés, klímaváltozás, világbéke. Gyorsan növekvő népszerűsége
ezek alapján közel sem tekinthető a véletlen művének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése