bikeeXtreme - hegyi kerékpározás egy vegán sportkutatóval

Dr. Katharina Wirnitzer amatőr vegán sportolóként végigcsinálta a TransAlp Challenge hegyi kerékpáros maratont. Közben a sportolókat - főleg önmagát - vizsgálva adatokat gyűjtött, amiből megírta doktoriját és bikeeXtreme című könyvét. 

Mennyi fehérjére van szükségünk? A vegán vagy a húsevő étrend-e a jobb? 

Megtudod a videóból! Lapozás után megtalálod a videó teljes szövegét is!

Riporter: Kalandvágyó nézőink, a mai Vegetáriánus eliten meg fogjuk látogatni a Tiroli-hegységet Ausztriában, hogy találkozzunk Dr. Katharina Wirnitzerrel – tudóssal, íróval és vegán atlétával.

Dr. Wirnitzer a fizika és sporttudomány területén szerzett tudományos hátteret. Egyetemi diplomamunkáját fizikából írta, az ejtőernyőzésről, majd megkapta doktori fokozatát a sporttudományok területén. Doktorátusi értekezését önmaga tanulmányozásának szentelte - egy női atléta, aki vegán étrenden van és részt vesz nehéz extrém hegyi kerékpáros maratonon. 14 éves kora óta Dr. Katharina Wirnitzer nagy szenvedélye amatőr atlétaként a hegyi kerékpár sport volt. Miután sikeres volt a TransAlp Kihíváson 2003-ban, Dr. Katharina Wirnitzer egyidőben folytatta sporttudományi kutatását a TransAlp Kihívás 2004-re való felkészülésével és részvételével együtt. A versenyben, amelyet a világ legkeményebb hegyi kerékpáros maratonjának tartanak, Dr. Wirnitzer a világ hegyi kerékpáros elitjének élcsoportjában végzett. És mindezt tiszta növényi alapú étrenden teljesítette.

Katharina: A TransAlp Kihívás valószínűleg a legjelentősebb és legnehezebb hegyi kerékpáros szakaszverseny. Képzeld el: az országúti kerékpározásban három fő kerékpár túra van, amit mindenki ismer, a Tour de France, mint az országúti kerékpározás csúcs versenye. És e modell után vezették be a TransAlp Kihívást 1998-ban. Ezt egy 8 napos versenynek tervezték, és mindegyik napon maratont kell menni. Elképzelheted, hogy az átlag, amelyet le kell küzdeni, az közel 3000 méteres magasság egy nap alatt, mondhatod, hogy ez megegyezik három heggyel, valamint egy közel 80-100 km-es napi távolsággal, amelyet meg kell tenned. És elképzelheted ezt a megerőltetést fizikailag, mentálisan, de a hőséget is hozzá kell adni ehhez. És ezek a speciális kihívások összetettségükben, ami olyan speciális ebben a versenyben.

Riporter: Dr. Wirnitzer hozta be legelőször tudományosan a vegán étrendet a sportolói kiválóságnak ebbe az összefüggésébe. Először tanulmányozta az extrém hegyi kerékpározás színhelyét, nevezetesen a TransAlp Kihívást, hogy meghatározza, milyen intenzív és mennyire vesz igénybe fizikailag. A tanulmány fő résztvevője ebben a projektben ő maga volt - egy női atléta, aki átmegy egy kimerítő többnapos hegyi kerékpáros maraton versenyen. Beszámolt a vegán étrend beviteléről is a TransAlp Kihívás 2004-en. Amellett, hogy bemutatta az összegyűjtött és analizált adatokat doktorátusi tanulmányában, Dr. Katharina Wirnitzer felhasználta az információt „bikeeXtreme” címen kiadott könyvében is.

Katharina: Alapjában megbirkózni egy 8 napos versennyel azt jelenti, hogy az embernek két évig intenzíven, fizikailag és mentálisan fel kell készülnie, azaz célorientáltan, nagyon következetes edzéssel, amelyet állandóan egyénileg kell ellenőrizni és megtervezni. De egyfelől versenytapasztalatot is kell szerezned, mivel azt sem tudod, hogyan fog reagálni a test, ha nyolc napon át a startnál állsz minden nap újra, talán előző nap kidőlsz. És a mentális megerőltetés, hogy minden nap a keréken ülsz akár 8 órát, megbirkózni a rendkívül nehéz lejtőkkel, elviselve a hőséget, 30-35 Celsius fokot, talán az étel és folyadék bevitelt, amely nagyon bonyolult a hegyi kerékpáros sportban, lényegében sokkal bonyolultabb, mint az országúti kerékpározásban. Ez a bonyolultság teszi a versenyt nagyon összetetté és megterhelővé a sportolók számára.

A TransAlp Kihívásban a résztvevők kihívásokkal néznek szembe, ki vannak téve az időjárási elemeknek, míg minden nap megpróbálnak úrrá lenni a majdnem 3000 méter szintkülönbségen egy 100 km hosszú szakaszon. Ilyen kimerítő feltételek mellett, ami csúcs tűrőképességet és erőt kíván, a táplálkozás a legnagyobb fontosságú. Az az alapsajátossága a terep kerékpározásnak, hogy az evési és ivási lehetőségek nagyon korlátozottak. A probléma még jobban fokozódik, ha nagy a forróság, és ha valaki szeretne nagyon magas szintű teljesítményt nyújtani, mivel győzni akar vagy ismét a dobogón akar állni.

Például, magas teljesítményt kell nyújtanod nagyon-nagyon hosszú időn át és ha étrendi hibát csinálsz, például most vagy túl későn iszol, vagy a rossz energiaitalt iszod, akkor lehet, hogy például egy hosszú ereszkedőn nincs esélyem, túl kevés az energiám, és ezért a teljesítmény csökken, amit nem tudok kompenzálni többé a verseny alatt, és azután a legerősebb versenytársam a győztes azon a napon, és nem én. És ezek a kihívások, amiket le kell győzni, egyszerűen nagyon összetettek a verseny alatt. A verseny után az első dolog, amit tennem kell, egyfelől, hogy alaposan karban kell tartani a biciklimet, mivel optimálisan működő eszköz nélkül nem lehet jó a befejezés. És a második, hogy ismét regenerálni kell a testemet.

Riporter: Dr. Wirnitzer rendkívüli sikert ért el a Trans Alp Kihívás 2004-en. Amatőr sportolóként ez olyan bravúr volt, ami ezen extrém hegyi kerékpáros verseny élbolyába hozta őt, amely majdnem teljesen profikból állt. Mely teljesítmények voltak a legnagyobbak az életében, és melyik jelentette a legtöbbet önnek?

Katharina: Ide tartozik a TransAlp Kihívás 2004-ben természetesen. Megcéloztuk az első 20-t mint nagyon realista célt, és az óriási dolog az volt, hogy messze alá tudtunk menni az első 20-nak a kategóriánkban és sikerült a 16. összetett helyezés - a kapcsolat a világ elitjéhez amatőr csapatként, és ez nagyon kiváló.

Riporter: Lenyűgöző verseny hajrájával és informatív sporttudományi tanulmányával Dr. Katharina Wirnitzert előadásokra hívták meg szerte Európában, hogy bemutassa és reklámozza felfedezéseit a nemzetközi tudományos csúcstalálkozókon. Felfedezéseit 2005 és 2009 között számos tekintélyes tudományos folyóiratban publikálták szerte a világon. 2005-ben „Sportedzés” kategóriában megkapta a Fiatal Kutatók Díját a Prágai Egyetemtől.

Katharina: A regenerációs fázisok egy sportoló állóképességének fontos szempontja. Tudományosan bebizonyították, hogy a regenerációs fázisok sokkal rövidebbek egy vegán számára, mint egy nem vegetáriánus számára, mivel az állati fehérjék fogyasztása az ember testét savas állapotba juttatja, még pihenés alatt is.

Riporter: Milyen hosszú legyen a regenerációs fázis, és miért kellene ragaszkodni hozzá? Dr. Wirnitzer kifejti.

Katharina: A probléma az, hogy a testnek legalább 8-16 órára van szüksége a regenerálódáshoz, hogy másnap teljesen feltöltött energiatartalékokkal tudjon visszamenni a starthoz. És ha nem tudom garantálni ezt, az azt jelenti, hogy a képességem egyszerűen csökkent másnap a startnál, és nem tudom felhasználni többé a teljesítmény lehetőségemet. Habár én talán ezt akarom, a testem ezt egyszerűen nem engedi meg. Ezért a regeneráció a verseny után különösen fontos.

Riporter: Dr. Katharina Wirnitzer beszél az állati fehérje mítosz elterjedtségéről is.

Katharina: Ha részleteiben tanulmányozzuk a tudományos forrásokat, különböző kép tárul fel bizonyítékokkal, amelyek alátámasztják a vegán étrend felsőbbségét. Ilyen tanulmányok kelte több mint száz évre tevődik vissza, a jelen időkig. Valóban volt sok tanulmány, amely összehasonlította a húsevő embereket a vegetáriánusokkal.

Riporter: Olvastam a könyvében, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején már voltak tanulmányok. Mondana nekünk többet erről?

Katharina: Ez a történet nagyon izgalmas, különösen azért, mert nagyon ellentmondásos, és korai szakaszaiban a vegetáriánus vagy vegán étrend felsőbbségét kimutatták, a vegán étrend különböző előnyeinek a bizonyítéka már megvolt. De azóta elfelejtettük ezeket a pozitív eredményeket, vagy figyelmen kívül hagytuk őket. Érdekes módon 1850 és 1860 között számos tudományos tanulmány volt a táplálkozási szektorból, a szénhidrátok jelentőségét már akkor is úgy mutatták be, mint az emberi test fő üzemanyagát a mindennapos stressz alatt, de a fizikai gyakorlatok számára is.

És az érdekes dolog az, hogy azóta ezeket a felfedezéseket elhallgatták és tagadták. És sajnos, habár ezek az eredmények ott vannak, voltak tudósok - most azt lehet mondani, akik nagyon közel álltak a hús- és tejipari lobbyhoz, akik buzgón támogatták a fehérjét. És nekik még az is volt a véleményük, hogy az ember sosem kaphat elég fehérjét. És mindenki, aki gazdag volt vagy civilizált akart lenni, olyan sok húst, tejet, sajtot és tojást fogyasztott, amennyit lehetett. Ahogy mondtam, habár már akkor ismert volt, hogy az emberi test által előnyben részesített üzemanyag a szénhidrátok, és nem a fehérje. Ezt évszázadokon át nem vették figyelembe, és ez az oka a félreértésnek is, amely még most is mélyen gyökerezik és megszilárdult.

A vegán étrenden élő sportolóknak sokkal rövidebb a regenerációs ideje. Nagyobb az erejük és kitartásuk, és következésképpen erőteljesebbek. Összegezve, úgy találták, hogy ha vesszük a húsevő sportolókat és azután összehasonlítjuk a szigorú vegetáriánusokkal, azok a sportolók, akik szigorúan vegetáriánus/vegán módon élnek, ők erőben, ellenállásban és állóképességben akár 3-szor nagyobb teljesítményre képesek. Például, hosszabb ideig tudtak biciklizni, sokkal nagyobb stresszt tudtak kibírni specifikus tesztsorozatokon, vagy gyakorlatok során sokkal hosszabb periódusok alatt nagyon lecsökkent a regenerációs idejük, ami csak egyötöde volt annak, amire a mindenevőknek vagy húsevőknek volt szüksége, hogy a teljes kimerültségből regenerálódjanak.

És ezekről a forradalmi eredményekről, jóllehet már 100 éve megvoltak, a sportolóknak alig volt tudomása. Úgy találom, hogy még ma is izgalmas, ha erről beszélek.

Riporter: Dr. Katharina Wirnitzer szép osztrák vidéken nevelkedett, amelyet hegyek és erdők vettek körül. Ő és családja osztozott a természet és atlétika iránti szereteten.

Katharina: Alapvetően bolondulok azért, hogy a szabadban legyek. Tehát ide tartozik a futás, maraton futás, északi futás, hegyi futás, sok óra séta a hóban télen, hegyi biciklizés, bicikli verseny edzésként de völgymenetben is, hogy könnyen megértsem a bicikli technikai kezelését és egyszerűen tökéletességre vigyem, mivel ez egy teljesítmény meghatározó tényező magában a versenyben. Milyen jól tudok úrrá lenni egy nehéz, technikailag nehéz lejtmenet szakaszon, erre is edzeni kell. Így minden, amit kitartással kell csinálni, a szabadban, a hegyekkel, és erdőkkel, az valójában az én életem.

Riporter: Vonzódásával a remek szabadtéri dolgok iránt a fiatal Katharina természetesen kezdte el csodálni az állatokat. Korai tinédzser éveiben, amikor Dr. Katharina Wirnitzernek tudomására jutott az a kegyetlenség, ami a húsfogyasztás miatti állattartással jár, ez arra indította őt, hogy vegetáriánus legyen.

Katharina: 16 éves koromtól kezdtem vegetáriánus lenni, amikor erősödtek az előérzeteim, hogy az állatokat kínozzák az étrendem miatt, és az információk miatt, amit akkor összegyűjtöttem, ami akkor azt mutatta, hogy a táplálékom miatt az állatoknak szenvedni kell, amit én nem akartam. És ez volt a döntő tényező, hogy 16 éves koromban tartózkodjak tőle.

Riporter: Beszéljen nekünk arról a pillanatról, amikor felismerte, hogy sosem akar ismét húst enni.

Katharina: Ez nem volt olyan különleges pillanat, inkább egy folyamat volt 16 és 25 éves korom között, ahol kikristályosodott számomra akkor, különösen a tanulmányban, a konfliktus ezen területén, emberek, állatok, sport és táplálkozás, ezek a bizonyítékok, amit összegyűjtöttem, ezek a tudományos tények sűrűsödtek.

Riporter: Habár a motivációja a vegán életmód iránt az állatok iránti szeretete volt, Dr. Wirnitzer nemsokára felismert más előnyöket is, amik a növényi alapú étrenddel együtt jártak.

Katharina: És a privát indítékaim erkölcsiek. De az atléták sportolói nézőpontjából valóban nincs jobb étrend, mint a vegán étrend a hatékonyabb sportolásért.

Riporter: Nemcsak a világ egyik legkeményebb hegyi biciklis maratoni versenyének, a TransAlp Kihívás 2004-nek az élbolyába jutott be, hanem az első kutató is volt, aki a hegyi biciklizésen belül a kiválóság és a vegán étrend kapcsolatát vizsgálta. A TransAlp Kihívás az európai Alpok sziklás hegyvonulatának teljes átkelésével jár, közel 600 kilométeren és 20000 méteres szintkülönbségen át, mindezt 8 nagyon kimerítő nap alatt, az elemekkel dacolva. Dr. Katharina Wirnitzer a 2004-es TransAlp Kihíváson részt véve hajtotta végre lebilincselő doktori disszertációs projektjét.

Katharina: Fontos volt nekem, hogy a hegyi kerékpározást ott tanulmányozzam, ahol zajlik, vagyis a szabadban a hegyek között. Ezért úgy döntöttem, hogy a verseny valódi stressze alatt végzek el egy tereptanulmányt. És a kihívás, hogy ezen a tereptanulmányon a végéig kitartsak, nagyon nehéz volt, a sokoldalú, bonyolult körülmények miatt, mert a versenyző csapat természetesen nap mint nap új start és cél helyszínen tartózkodott. Ezek a körülmények a szállást, higiéniát, táplálék bevitelt illetően összességében nagyon nagy kihívással jártak. És ezzel kapcsolatban egyszerűen vizsgálni próbáltam a sportolókat, a vizsgálatom alanyait, a verseny ténylegesen valódi stressze alatt. Például képesség tekintetében, pulzusszám mérést vagy folyadék eltolódásokat a testben, amikből nagyon jól lehetett következtetni. Vagy milyen a hegyi kerékpárosok kitartási profilja, akik a 8 nap végén még be is tudják fejezni? Egyszerűen hiányoztak a vizsgálatok. Tehát ugyanannyira fontos volt ezt a vizsgálatot először elvégezni, mert a stressz egyszerűen egészen másfajta, aszerint, hogy egy pályán másfél óra alatt befejezek egy versenyt, amit negyedik vagy ötödik alkalommal teszek meg, ahol már minden technikai nehézség ismert előttem, vagy a TransAlp Kihívást kell legyőznöm, ahol az elején nem tudom, hogy mik azok a nehézségek, amikkel aznap meg kell birkóznom.

Riporter: Írt egy könyvet „bikeeXtreme” címmel. Tudna arról többet mondani nekünk?

Katharina: Ha bemutathatom a nézőknek. A könyv valójában a szintén „bikeeXtreme” nevű tudományos projektem végén jött létre, a PhD dolgozatommal összefüggésben. És talán hozzátehetem, hogy általában minden projektnek, amit csinálok, van számomra egy végső célja, hogy az általa szerzett tudást mások számára hozzáférhetővé tegyem. Mert úgy gondolom, hogy a tudásnak és a növekvő tudásnak csak akkor van értelme, ha ahhoz az emberek hozzáférnek. A könyv célja az volt, hogy ezt a legkeményebb hegyi biciklis versenyt először vizsgálja a maga egészében, és talán elmagyarázhatom, hogy a vizsgálatom, a projektem, és ez a könyvem is miért forradalmi és különleges.

Én vagyok az első tudós a sporttudományok terén, aki először vizsgált egy hegyi maratoni bicikli versenyt. Aztán másodszor: világszerte én vagyok az első, aki szakaszos versenyt kutatott, és ráadásul ezt a legkeményebb szakaszversenyt, hogy nyolc napon át vizsgálja a teljesítőképességet a hegyi biciklizés stressze alatt, meghatározva a hegyi kerékpárosok teljesítmény profilját. Továbbá én vagyok az első nő, aki ezt a rendkívüli stresszt vizsgálta a rendkívüli kitartást igénylő folyamat során. És végül, de nem utolsósorban, az ötödik tényező, ami miatt a kutatásom vadonatúj: először hoztam kapcsolatba a vegán étrendet a nagy teljesítményű sportokkal, amit sosem tettek meg korábban. És ezt az öt tényezőt sosem vizsgálták a sporttudományok terén. Tehát ez a könyv összehoz öt tényezőt, amik teljesen új területet alkotnak a sporttudomány, és különösen a hegyi biciklizés térképén.

Riporter: És mik a többi sportoló és az olvasók erre adott reakciói?

Katharina: A visszajelzés a sport kollégáktól ezen a területen, és azoktól, akik szakértők, és értenek a biciklizéshez, edzéshez és táplálkozáshoz – ez nagyon pozitív. És másképp jelölik a könyvemet, a munkámat, a tudományos kutatásomat: standardnak az edzés és edzésterv optimalizálásához, alapműnek az alpesi biciklistáknak, azoknak a hegyi biciklistáknak vagy sportolóknak, akik részt vesznek a TransAlp kihíváson, vagy csak egyszerűen a maratoni sportolók kézikönyvének, maratoni futóknak, vagy maratoni hegyi biciklistáknak, legyen szó akár egy vagy több napos versenyről. Tehát összességében a válasz nagyon pozitív. A helyes táplálkozás nagyon fontos a csúcson teljesítő sportolóknak.

Riporter: Dr. Katharina Wirnitzer osztrák extrém hegyi kerékpárosnak és sportkutatónak az állatmentes étrend döntő volt a tudomány, és a szíve miatt is.

Katharina: Nekem ez nagyon egyértelmű döntés volt. Etikai okokból nem akarom, hogy állatok szenvedjenek a boldogságomért az életben, az ételem, az élvezetem miatt. Rendkívül könnyű volt ezt a váltást megtennem, mert valójában ez hosszabb döntési folyamat volt nálam. Az összes tudományos tény, amit összegyűjtöttem tanulmányaim során, összeállt az etikai információval, az állatok kizsákmányolásával, az állatok kínzásával, egyszerűen mind összeállt egy tökéletes mozaikban, a puzzli összes apró darabjával. És ez nekem nagyon egyértelmű és egyszerű út volt.

Riporter: A sportolók mindig nagyon aggódnak, hogy elég fehérjét fogyasztanak-e. Mik a legnagyobb hibák, és valójában a sportolóknak mennyi fehérjére van szükségük?

Katharina: Összességében a fehérje a leginkább félreértelmezett és félreértett tápanyag, és most világosan ki akarom jelenteni: messze túlhangsúlyozzák. Ez az ábra az energiaszükségletet mutatja az általános étrendi ajánlások szerint, ahogy azt fedezik az egyes tápanyagok, szénhidrátból, fehérjéből és zsiradékból. De tudnod kell, hogy a vegyes étrenden élő mindenevők számára az ilyen étrendi ajánlásokat a hús lobby és a tejipar támogatja, mert el akarnak adni egy terméket, amire a testnek nem igazán van szüksége.

Ha megnézed az átlagos, vegán étrenden élő embert, már tisztán látod, hogy egyik oldalról a szénhidrát mező növekszik, de ugyanakkor – a sárga oszlop – ezeknek az egészséges, élő vegán embereknek a tudományosan bizonyított fehérjeigénye, amit hangsúlyoznék, már egyharmadra lecsökken. Ez azt jelenti, hogy tudományosan bizonyított, hogy szükségtelen a fehérjének adott túlzott érték, és nem az ember fizikai szükségletein alapul, hanem tényleg csak marketing stratégia.

Ez az ábra talán a világ legnehezebb bicikliversenyét mutatja, „Race Across America”, és a TransAlp Kihívás vizsgálatát általam, 2004-ből. Olyan világos, és megerősíti az összes korábbi vizsgálatot, hogy csúcsteljesítmény alatt szénhidrát az előnyben részesített tápanyag, ami az én hegyi biciklis versenyem során az étrend több mint 80%-át alkotta, és így a test képes volt a csúcsteljesítményt fenntartani, hosszú ideig, maximális erőszinten. Tisztán látod, hogy az élsportolóknál, olyan testeknél, amelyek úgymond tökéletesen a rendkívüli terhelésre vannak szabva, amely során a test már rendkívül hatékonyan működik, a teljes energia maximum 12-13%-ának biztosítása fehérjeként – ez már több mint elegendő.

Ez azt jelenti, hogy ha több a fehérjéje, nehézségei lesznek, az csökkenést jelent a sportolói teljesítményében. És kimutatták, hogy ha a teljes napi energiabevitel 8-12-13%-át a test jó minőségű fehérjében kapja meg, akkor optimálisan működik, és megkapja az összes eszenciális aminosavat. Ezt főleg a vegán étrend ellenfelei mondják – hogy csak a húsnak magának vannak meg az eszenciális aminosavai, a növényi fehérjének pedig nincsenek. Ez teljes értelmetlenség, és tudományosan is igen jól bizonyítható. Még a nagy számú növényi alapú termékben is, a fehérjének a növényi étrendben megvan az összes eszenciális aminosava.

Összesen csak nyolc aminosav van, amit az embernek naponta kell fogyasztania, hogy a szükségletét így több mint fedezze. És a vegetáriánusok és vegánok – nem sportolók – vizsgálata szintén világosan azt mutatja, hogy a vegetáriánusok bőven fedezik a fehérje és vas szükségletüket is (az a második kritikus, és gyakran kritizált tápanyag), valamint a napi ajánlott tápanyag bevitelt is túllépik. Tehát a fehérjehiány abszolút nem kérdés. Ellenkezőleg, valójában csak terheli a szervezetet, amikor az ember túl sokat fogyaszt, és 30% fehérje túlontúl sok.

Az embernek teljesen egyértelműen, akár sportoló, akár nem, nem kell több, mint 8-12-13% fehérje, az ember által naponta bevitt teljes energiamennyiség százalékában. Azon a tényen kívül, hogy ezek a vegetáriánus hústermékek nagyon finomak, és nem akarnám feladni őket, mert erősen feldobják az étrendet, legyen az akár vegán sajt vagy vegetáriánus hússzeletek a barbecue vacsorához, a szükséglet oldaláról nézve tényleg nem kell ezeket a húspótló termékeket fogyasztani. Tényleg, ha tudod, hogy ha megeszel egy tál babsalátát, például vörösbabból, és finom barnakenyeret teljes kiőrlésű gabonából, például, ezzel a 10% fehérje, amit naponta be kell vinnem, fedezve van. Tehát amikor rendszeresen eszem, és mivel szeretek enni teljes kiőrlésű kenyeret vagy gabonát, például tésztát teljes kiőrlésű lisztből, akkor ezzel ez a fehérje szükséglet több mint fedezve van.

Riporter: Mik a céljai a jövőre?

Katharina: Á, a jövőm nagyon érdekes, azt hiszem. Tudományosan óriási számú ötlet van a fejemben. Ezen a tudományterületen, amire bejutottam, még annyi az ismeretlen, hogy a fejem tele van nagyszerű ötletekkel a hegyi biciklizés, de ugyanúgy a vegán étrend területén is. Sportolói nézőpontból egy kicsit visszavonultam a versenysporttól. Naponta kint vagyok a természetben, nem hiányzik a verseny másokkal.

Riporter: A testet és elmét is tápláló egészséges, növényi alapú étrenddel nem csoda, hogy Dr. Wirnitzer kicsattan az életerőtől és a kreatív ötletektől. Konklúzióként át akarna-e adni egy üzenetet nézőinknek?

Katharina: Számomra nincs visszaút. Életem legjobb, legfontosabb és legértelmesebb döntése volt, hogy vegánként éljek. Nincs szükségem húsra, az állatok szenvedésére, hogy kívül csinos és belül szép, elégedett és egészséges legyek. Ellenkezőleg, minden erre mutat. Ezért, drága nézők, legyenek vegánok, mentsék meg a Földet, az egészségüket, legyenek aktívak és fizikailag fittek. Életük minden napján hasznát fogják látni. Sose bántam meg ezt a döntést, és nekem személyesen nincs többé visszaút. Tehát „Legyél Vegán!”

Riporter: Köszönjük és a legjobbakat kívánjuk Dr. Katharina Wirnitzernek, a sok tehetséggel és törődő szívvel megáldott élsportolónak és megbecsült tudósnak. Azt kívánjuk, hogy mind kapjunk ihletet, látva az ön energikus, természetben eltöltött életét, valamint hozzájárulásait a sporttudományok, fitnessz és táplálkozás területeihez. További információért Dr. Katharina Wirnitzerről és a vegán egészségről, kérjük látogasson el ide: www.bikeeXtreme.org “bikeeXtreme” című könyve megvehető a www.Amazon.com oldalon.